A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
cégalapítás
#51
Szia!
Ha nincs semmi iromány, azért gondolom az ügyvédnél megvan. Nála érdemes lenne próbálkozni.
Üdv: Marika
Válasz idézéssel
#52
Sziasztok!
Azt szeretném megtudni, hogy hogyan lehet azt megtudni milyen volt egy Kft.
tulajdonosi szerkezete?
Tehát nem a mostani, hanem a valamikori!
Valamit le kellene ellenőriznem!
Köszi előre is! Harakiri
Válasz idézéssel
#53
Szia Csillag!
Mindent jól gondolsz!!
Mivel a vállalkozással kapcsolatos költségeket - ha ez bizonyítható - még ha a vállalkozás alapítását megelőzően is merültek fel (időkorláttal) el lehet számolni, semmi nem tiltja az illeték elszámolását. 53-47 (Röv.köt. alapítókkal szemben). Ezt követően a kötelelezettséget pénzügyileg rendezni kell.
Úgy látom, az alapításon kívüli gazdasági esemény 17 és 20 között nem történt, kihagyhatod az előtársasági beszámolót.

Megjegyzem most jártam úgy, hogy egy 2010-ben alapított cégünk esetében kizárólag a banknakkénytelenek voltunk utólag megcsinálni, mivel neki kellett az előtársasági! :!: :?:
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#54
Kedves Klári!
A segítségedet kérem. A cégalapítást Te hogyan könyveled, ha
a társasági szerződés dátuma 05.17.
05.17. törzstőke befizetés: 800.000,- Ft T:3811 - K:33 Jegyzett, de.....
05.17. apport rendelkezésre bocsájtás: 700.000,- Ft értékben T: 1 Eszköz - K: 33 Jegyzett, de....
cégbejegyzés illetéke a tulajdonos saját számlájáról lett utalva 05.14.-én !(csak a banki átutalási bizonylat van róla, ezt lekönyvelhetem? és milyen dátummal?)
05.17. ügyvédi költség számlája: 72.000,- Ft T: 529 - K: 3811
cégbejegyzés 05.20. T:33 Jegyzett, de... - K:411 Jegyzett tőke
Üdv. Csillag
Válasz idézéssel
#55
Szia!
Ügyvéd-adásvételi-bejegyzés.
Inkább másik tulajnak, mert a saját üzletrészt (Kft vásárlás) egy éven belül el kell idegeniteni.
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#56
Sziasztok!
Azt kellene sűrgősen megtudnom,mi annak a módja, ha a Kft egyik tagja-tulajdonosa
lemond a tulajdonárol és ki akar lépni a kft-ből?
A tulajdonát átadná vagy egy másik tulajdonosnak avagy a Kft-nek, ahogy egyszerűbb és gyorsabb???!
Köszi előre is! Harakiri
Válasz idézéssel
#57
Szívesen! Sok sikert a cég alapításhoz és nagy profitot kívánok az elkövetkezendő években!
Üdvözlettel! A l b a
Válasz idézéssel
#58
Kedves Alba!

Nagyon szépen köszönöm az infókat! Nagyon átlátható, érthető segítséget adtál! Smile
Válasz idézéssel
#59
Szia Kriszti!

Az ügyvéd segítségével létrehozzátok a társasági szerződést. Készítsetek aláírási címpéldányt közjegyzőnél, mert van ahol csak azt fogadják el, egyebekben elegendő a aláírás minta, amit az ügyvéd szokott készíteni.
Az ügyvédek szeretik a társasági szerződést "minta" alapján elkészíteni, és ez anyagilag kedvezőbb számotokra. De, célszerű bizonyos dolgokat szabályozni benne, amit lehet, hogy többletköltséget fog jelenteni: előírni benne, hogy a tevékenységet milyen jogviszonyban végzitek (munkaviszony, tagi jogviszony, megbízás); a kültag is végezhet-e munkát; az osztalékot a befizetett tőke arányában kívánjátok kiosztani, vagy a társaság tevékenységében személyes közreműködés arányában, stb.
Tevékenységet akármennyit felvehettek, de ma már nem annyira lényeges a sok tevékenység felvétele, úgy mint régen, mert ha újabb tevékenységet szeretnétek, azt csak NAV-ba egy adatmódosítólapon kell beküldeni, és kimarad az ügyvédi közreműködés, ami korábban plussz költséget jelentett.
Célszerű azt kitalálni, mennyi telephelyetek legyen, mert esetleg bérleti díjat tudtok érvényesíteni.

A NAV-ba adatbejelentkezési nyomtatványt kell beküldeni a cégről, majd T1041-et rólatok a jogviszonyotokkal, a 11T180-at, hogy az ügyfélkapus regisztrációdat összekössék a céggel, azaz meghatalmaz a cég elektronikus bevallás beküldésére; majd be kell jejelentkezni iparűzési adó alá az önkormihoz. Azt nem tudom, hogy megmaradt-e a KSH felé történő első bejelentkezés, azt talán a többiek majd megírják, vagy az ügyvéd felvilágosít.
Van még bankszámla nyitás is.
Üdvözlettel! A l b a
Válasz idézéssel
#60
Sziasztok!

Könyvelőnek tanulok jelenleg, tehát még a cégalapítást gyakorlatban nem igazán tudom hogy működik. Anyukámmal szeretnénk egy Bt-t alapítani. Mindkettőnknek van főállású munkaviszonya és az elején nem is szeretnénk ezt feladni. Gondolom akkor ez esetben 0-an mennének a 08-asok. Igazából az érdekelne, hogy mi ennek az egésznek először is a menete. Kitaláljuk a cégnevet, 3 tevékenységet szeretnénk legalább, azt sem tudom, hogy lehet-e ennyit. Úgy szeretném, hogy amit tudok, azt szeretném én intézni, tehát a lehető legkevesebb költséggel. Gondolom ügyvéd vagy közjegyző majd kelleni fog. Ügyfélkapus regisztrációm van, csak azt nem tudom mit kell milyen nyomtatványon bejelenteni.

Ha valaki segítene nekem, azt nagyon megköszönném!
Válasz idézéssel
#61
Tisztelt Fórumozók!

Cégalapítás előtt állok, ezzel kapcsolatban lenne jó néhány kérdésem.

Egy rendezvényszervező céget szeretnék alapítani melynek fő profilja a rendezvényszervezés illetve a fesztiválokon való részvétel lenne úgy hogy a későbbiekben lehetőség legyen saját vendéglátóipari egység üzemeltetésére (pl. munkahelyi étkeztetés, kávézó, büfé stb.)
Az első kérdésem, hogy hogyan lássak neki egy kft. alapításához, pontosabban mire figyeljek oda. A kívánt tevékenységi köröket elég simán megjelölnöm?

Idegenforgalmi és szálloda szakon végzett közgazdászként érint-e engem a következő szabályozás?
a Kormány 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelete a zenés táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről.
A rendelet kimondja, hogy:
10. §
"(1) Zenés, táncos rendezvényt a helyiség üzemeltetõje, vagy kulturális rendezvényszervezõi, vagy rendezvény és konferenciaszervezõi képesítéssel rendelkezõ rendezvényszervezõ szervezhet.

(4) A rendezvény szervezõje, illetve a biztonsági személyzet tagja a képzettségét igazoló okiratot vagy annak másolatát a zenés, táncos rendezvény ideje alatt köteles magánál tartani és hatósági ellenõrzés esetén felmutatni."

-vagy lehetséges, hogy ezt felülírja a diplomám. Ha nem írja felül, akkor elég alkalmaznom egy olyan személyt, aki rendelkezik ilyen képesítéssel, amíg meg nem szerzem a papírt?

-mivel eseti munkáról van szó érdemes-e alkalmilag foglalkoztatni a dolgozókat, vagy inkább fel kell venni őket állományba? Azt hallottam, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásnak elég sok hátulütője van.

Első körben ennyi a kérdésem, nagyon megköszönöm, ha válaszoltok
Válasz idézéssel
#62
Kedves Revesz!
A cikk tökéletesen fedi a valóságot. Mostmár csak az ügyvédeknek kellene elolvasni, hogy végre valahára felfogják miről van szó.
Egyébként új cégek alapításakor, alapító okirat módosításakor, végelszámoláskor kénytelen vagyok minden információt lepapírozni (az e-mailokat kinyomtatni, a telefonbeszélgetéseket rögzíteni és az ügyféllel aláíratni), mert bár eddig a büntetéstől megkímélt az apeh, előbb-utóbb "beüt a mennykő".
Meggyőződésem, hogy büntetés esetén az ügyvédekre simán áthárítható a kifizetés, mert a felelőtlenségüknek köszönhető sokszor a határidők be nem tartása.
És ezt nem gonoszságból mondom. Annak ellenére, hogy a "játékszabályokat" ismerős ügyvédnek elmondtam, csak nézett rám, hogy ehhez neki mi köze van? Hát sok! Csak egy ilyen nyilvános per legyen, majd rájönnek, hogy ők a felelősek elsősorban, mert szegény tájékozatlan ügyfél hozzájuk megy először. S ha nekünk százféle törvényt kell ismernünk, százféle paragrafust betartanunk, akkor nekik sem ártana azt a pár lényeges Art. paragrafust ismerniük. S ha erre nem képesek, legalább először küldjék könyvelőhöz az ügyfelet. Mi sem vagyunk tökéletesek, de igyekszünk (talán ebben az egész országban egyedül) a határidőket betartani.
üdvözlettel: ida
Válasz idézéssel
#63
Az alábbi cikket az interneten találtam, remélem másnak is hasznos, és nem off:

Az ügyvédek és a könyvelők együttműködésének problémái

A könyvelők munkájuk során rengeteg olyan gazdasági eseménnyel találkoznak, melyek elindításában társasági joggal vagy adásvétellel foglalkozó ügyvédek vettek részt.
A vállalkozótól ma még nem lehet elvárni, hogy olyan ismeretekkel rendelkezzen, melynek alapján meg tudná mondani az ügyvédnek, mit, és hogyan kíván elintézni. (Megjegyzem, hogy a mi szóhasználatunkban a vállalkozó, a gazdasági társaságok tulajdonosait, egyéni vállalkozót, önálló tevékenységet végző magánszemélyt egyaránt jelenti, a vállalkozás pedig, mint gyűjtőfogalom, - a nyereség elérése érdekében tevékenykedőkre, - társaságokra, egyéni vállalkozókra, egyéb szervezetekre vonatkozik, mert az adózásuk hasonló.)

A könyvelőt sajnos előzetesen nem vonják be egy - egy nagyobb ügylet előkészítésébe, pedig a saját területének szabályrendszerét (adózás, számvitel,) ismerve, már a különböző szerződések tartalmához és a lebonyolítás menetének ütemezéséhez is hasznos információkkal szolgálhatna. A könyvelő munkája elsősorban nem adminisztratív tevékenység. Ne úgy képzeljék el, hogy egész nap azt írogatja a számítógépbe, hogy tartozik 1000 és követel 1000 a különböző főkönyvi számlákra, majd kitöltögeti az adóbevallásokat!

A könyvelő munkájának nagyobb része abból áll, hogy tanulmányozza és értelmezi a jogszabályi előírásokat, és amikor papíron elé kerül egy gazdasági esemény - például adásvételi szerződés, vagy társasági szerződés, - akkor a törvények alapján megpróbálja értelmezni az adott ügyletet, és kitalálni azt, hogyan lehet szabályosan elszámolni a könyvekben, valamint az adózásban, továbbá milyen egyéb munkafeladatokat kell ehhez kapcsolódóan végrehajtania. Például ingatlanvásárlás bejelentése az adóhatóságnak, vagy foglalkoztatási jogviszony bejelentése a társasági szerződés alapján.

A könyvelő munkája minden esetben konkrét határidőkhöz kötött tevékenység, melynek betartásáért ő a felelős, hacsak nem bizonyítja, hogy az ő tevékenységi körén kívüli okból történt a késedelem. Olyankor a vállalkozás fizeti a büntetést. Egy határidő be nem tartásáért 500.000 forint mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság a társas vállalkozásra. Magánszemélyek esetében ez az összeg 200.000 forint. Nem kell mondanom, hogy egy kisvállalkozást egy ilyen összeg padlóra küldhet, és a vállalkozó nem is nagyon érti, miért mulasztotta el a határidő betartását a könyvelő.

Jelenleg egyszerűen nincsenek eszközei a könyvelőknek arra, hogy bizonyos problémákat kiküszöböljenek. Kizárólag az adóhatóság - főleg az önkormányzati! - hozzáállásán múlik, hogy hajlandók-e segíteni, vagy elnézni a határidők be nem tartását, ami nem a könyvelőn, illetve a vállalkozáson múlik. Az ügyvédek részéről semmilyen belátást nem tapasztaltam azokban a kérdésekben, melyek az ő munkájukhoz kapcsolódnak.

Nézzünk néhány problémakört!

A gazdasági társaság alakulása

A vállalkozó elmegy az ügyvédhez azzal, hogy gazdasági társaságot kíván alakítani. Az ügyvéd korrektül elvégzi az alapításhoz szükséges papírmunkát, beadja a cégbíróságra, kiállítja a számláját, s ez az eseti ügy lezárult számára. Pedig az ügyfél megjelenésekor már három dologgal segíthetné egy gazdasági társaság jó indulását:

- Először is felhívhatná a vállalkozó figyelmét arra, hogy a társasági szerződés benyújtásával nagyon felgyorsulnak a kötelezően intézendő feladatok, mert 15 napon belül törvények által előírt, be nem tartás esetén szankcionált teendők vannak, melynek betartásáért a cég felelős. Ez még akkor is igaz, ha semmilyen gazdasági tevékenységet nem végeznek egy darabig.

- Másodszor megpróbálhatná lebeszélni az ügyfelet az egyszerűsített társasági szerződésminta alkalmazásáról, mert ezzel a cég kizárja magát sok olyan lehetőség alkalmazásából, melyet a gazdasági társaságokról szóló törvény biztosít. Tudom, hogy ez a vállalkozónál pénzkérdés, de kellő magyarázat esetén megkímélhetné magát attól, hogy néhány hónap után társasági szerződést kelljen módosítani. Higgyék el nekem, hogy kell!

Jó lenne, ha elfogadnák az ügyvédek azt az álláspontot, hogy a társaság csendestárs jellegű tulajdonosát úgy lehet legbiztosabban megvédeni a különböző adó- és járulék-kötelezettségek adóhatóság által történő vélelmezésétől, (például egy nyugdíjas nagymamát,) ha már a társasági szerződésben kizárjuk mindenféle tevékenységét, közreműködését.

Ne vitatkozzanak azon sem, hogy a társasági szerződésben - legalább korlátolt felelősségű társaság esetén, - benne kell lennie az osztalékelőleg-fizetés lehetőségének illetve a pótbefizetés alkalmazhatóságának (lásd Gt. 120. és 133.§), mert az adóhatóság ennek alapján ellenőriz, és ha nem tartjuk be a szabályokat, akkor egyéb jövedelemre veti ki az adókat és egyéb közterheket, valamint a bírságot.

- Harmadszor nagyon hatékony lépés lenne, ha az ügyvéd meggyőzné az ügyfelet arról, hogy mielőtt céget alapít, keressen fel és bízzon meg egy könyvelőt, akivel átbeszélhetné milyen kötelezettségek és kiadások terhelik a céget már a megalakulás pillanatától, függetlenül attól, hogy gazdasági tevékenységet végez-e vagy sem. (Ma már szinte hálótervet kell készíteni ahhoz, hogy minden gördülékenyen induljon.)

Felhívom az ügyvédek figyelmét két alapvető szabályra:

1./ A megalakuló cégnek a cégbírósághoz benyújtott bejegyzési kérelemtől számított 15 naptári napon belül bejelentési kötelezettsége van az állami és az önkormányzati adóhatóságok felé különböző nyomtatványokon.

Valójában az "egyablakos rendszer" azért nem jelent adminisztrációs egyszerűsítést a vállalkozások számára, mert a különböző hatóságoknak (APEH, önkormányzat, TB,) olyan adatokra is szükségük van a saját nyilvántartásuk számára, melyeket a cégbíróság nem kezel, tehát nem is tudja átadni a másik szervnek. Ilyenek például az adóazonosító jelek, kapcsolt vállalkozások, iratok őrzésének helye (címe), foglalkoztatási jogviszonyok, a gazdálkodó által végzett különböző tevékenységek, (a cégbíróságon csak a főtevékenység TEÁOR száma szerepel), telefonszám, e-mail cím, minden személyi azonosító adat, kódszám, stb.

2./ A Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) értelmében, a társas vállalkozó - kicsit leegyszerűsítve: ha nem nyugdíjas, akkor - biztosítottnak tekintendő. Biztosítási kötelezettsége, ami magyarul járulékfizetést jelent:

a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,

b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig

tart. Ezt azért kell ismerniük, mert a könyvelőnek mindig (folyamatosan) a biztosítás kezdő időpontját kell bizonyítania, illetve a társas vállalkozó jogviszonyát azonnal (alakuláskor) bejelenteni. Járulékot mindig kell fizetni, ha nincs jövedelem, akkor is.

A gazdasági társaság végelszámolása

Először is szeretném leszögezni, hogy a megszűnésekre, átalakulásokra pontosan olyan bejelentési, illetve változás-bejelentési szabályok vonatkoznak, mint amit az előbb az alakulásnál leírtam. Ez a feladat egyébként a könyvelő számára egy folyamatos tevékenység, amíg a céget nem törlik a cégjegyzékből.

Végelszámolás esetén a könyvelő helyzete annyival nehezebb, hogy a 15 napos bejelentési határidő mellett, sürgősen könyvelni, teljes "éves" zárást kell készíteni, valamint adóbevallásokat. Tehát nagyon szorítja az idő.

A végelszámolás elhatározását, illetve a végelszámolás kezdő időpontját a vállalkozó által felkért ügyvédnek be kell jelentenie a cégbíróságon a változó adatokkal együtt. Erre a bejelentésre a cégbíróság hoz egy határozatot.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 97.§-ának (2) bekezdése szerint, a végelszámolás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, ami nem lehet korábbi, mint a határozat kelte. (Ennek a mondatnak a jogban két értelmezése lehetséges, de ebbe most nem megyek bele.)

Ügyvédünk ezt úgy értelmezte, és a vállalkozónak úgy magyarázta, hogy majd a cégbíróság határozatának kelte lesz a végelszámolás kezdő időpontja! Várjunk nyugodtan!

Nem mindegy, hogy melyik határozatnak értelmezi az ügyvéd a törvény szövegét (társasági vagy cégbírósági). Például a 2010. szeptember 14-én kelt határozatában a végelszámolás kezdő időpontjának (a változás időpontjának) - a vállalkozás taggyűlési határozatában foglaltaknak megfelelően, - 2010. szeptember 1-ét jelölte meg a cégbíróság. Ezt ellenőriztem az e-cegjegyzek.hu-n is.

Ezt követően az ügyvéd csak szeptember 20-án küldte meg e-mailben a cégbíróság határozatát az érintett vállalkozás vezetőjének. 14-20-ig állt az ügy.

Ezzel kapcsolatban a könyvelő feladata az, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény értelmében a végelszámolás kezdő időpontját követő 15 napon belül jelentse be az állami- és az önkormányzati adóhatóság számára

- a végelszámolással kapcsolatos minden változó adatot, valamint

- a végelszámolást kezdő vállalkozás tagjainak új jogviszonyát, mert ettől az időponttól kezdődően már nem törvényes képviselők, illetve a személyes közreműködésük vagy munkaviszonyuk megszűnik.

A helyzet ennél kicsit árnyaltabb, - több nyomtatvány kitöltését jelenti, - de a könyvelők jól ismerik a szabályokat. A könyvelő a vállalkozótól 21-én kapta meg a végelszámolásra vonatkozó határozatot. Szeptember 30-ig a könyvelési és adóbevallási feladatok elvégzése szinte lehetetlen, hiszen a kisvállalkozókat könyvelők nem egyetlen céggel foglalkoznak. Ebben az esetben is az 500.000 forintos mulasztási bírság réme fenyeget. Ki fogja ezt megfizetni?

Egy cég a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Ha a cég törlésére a végelszámolási eljárást követően kerül sor, a cégbíróság a céget akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az állami adóhatóság - a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is - elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez (lásd a 2006. évi V. törvény 62.§-át). Tehát nincs már papír alapú igazolás kérése annak ellenére sem, hogy az ügyvéd külön és hangsúlyozottan felhívta ennek beszerzésére az ügyfél figyelmét, mondván ez legalább két hét átfutási idő lesz számára. Tessék mondani, mit kezdene az elektronikus cégbíróság és elektronikus adóhatóság a papír alapú igazolással? Le sem merem írni, mikor változott meg ez a szabály.

Ingatlan adás-vétel

Amikor egy vállalkozás - itt most a társaságok mellett az egyéni vállalkozókat, sőt a legújabb találmányt: az adószám nélkül ingatlant bérbeadó magánszemélyt is beleértem! - nem tud mit kezdeni az olyan adásvételi szerződésekkel, amelyekben a vásárolt ingatlan csak helyrajzi számmal van beazonosítva. Legyen az a szerződés bármilyen korrekt, szabályos, senki nem tudja használni a költségelszámolása során.

Mind a könyvelésben, mind az adóelszámolásban, valamint a személyi jövedelemadóban vezetett nyilvántartásokban alapszabály az, hogy ingatlan vásárlása (és eladása) esetén az épületet (építményt) valamint a földrészletet (telket) elkülönített értéken kell nyilvántartani. Amennyiben használati jog is van, annak is külön kell az értéke.

Ez az egyetlen módja, hogy ne kössön bele az adóhatóság, hacsak nincs feltűnő értékaránytalanság. Azt már csak félve mondom, hogy a vevőnek azt is bizonyítania kell, hogy az adott ingatlanra mikor adtak ki használatbavételi engedélyt, és az ingatlan milyen rendeltetéssel szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.

Ez utóbbi kérdésekről most nem is beszélek, csak az ingatlan eladási árának megbontásáról a szerződésben. Ha nem így járnak el az ügyvédek, akkor a vevőnek ingatlan-becslőt kell megbíznia az értékmegbontásra, tudniillik egy összegben le sem tudja könyvelni. A sok adójogi vonzat közül csak három dolgot emelek ki:

- a földrészlet, telek értéke nem számolható el költségként soha, csak ha majd eladjuk és kivezetjük a könyvekből, illetve a magánszemély a nyilvántartásából;

- az épület, építmény, használati jog bekerülési értéke amortizálható hosszú éveken át;

- a magánszemélyként bérbeadóra ugyanezen szabályok vonatkoznak, illetve ha eladja az ingatlant, akkor a saját jövedelem-elszámolásához, illetve a vevője számára is ez a megbontás lenne megfelelő.

Werlag Dashöfer
Forrás: Kovácsné Álmosdy Judit
Válasz idézéssel
#64
Jól gondolod Gxigyi!
Eddigi hasonló ügyeim szerint az újonnan megalakult kft adószámának megadása napjától már társas vállalkozó. Valami oknál fogva nem az alapító okirat dátumától keltezi az apeh a nyilvántartásában a jogviszony létrejöttét (vagy ez az adat nem megy át a rendszeren feléjük). Ezt pedig le is jelentetted a 10T1041-en és ha már kellett, akkor a 1008 is bement.
A munkaügyi központba feltétlen rohanjon be az ügyfél és jelentse ki magát. A már átutalt álláskeresési járadékot vissza kell utalnia. Láttam már olyan iratot, mely szerint a munkaügyi központ lekérdezte az apeh-tól, hogy mikortól van jogviszonya a járadékosnak, s ebben az adószám megadásának dátuma szerepelt.
Szerintem start kedvezményt csak munkaviszonyban lehet igénybe venni. Tehát érdemes a társasági szerződést módosíttatni, amelyben szerepel hogy az ügyvezető munkaviszonyban látja el feladatát.
üdvözlettel: ida
Válasz idézéssel
#65
Sziasztok!

Kiderült, hogy egy ügyfelünk álláskeresési járadék ideje alatt alapította a kft-jét és most ideállított egy start plusz kártyával, hogy jelentsük be.

Jól gondolom, hogy amint megalapította a kft-t, ezt jeleznie kellett volna a Munkaügyi Központban, és onnantól maga után kellett volna a járulékokat fizetnie? És akkor már nem számított volna álláskeresőnek…te­hát a járadék sem járt volna neki…

Ha most minden további nélkül bejelentjük a cégébe és ez kiderül, akkor lehetséges, hogy visszafizettetik vele az álláskeresési járadékot visszamenőleg?

Mi a helyes eljárás ilyen esetben?

Előre is köszi!

Üdv.
Gyigyi
Válasz idézéssel
#66
És az az ügyvédnő, aki elfelejtette a cégbírósághoz leadni a hiánypótlásra kért adatokat. Nem mellékesen a hiánypótlás 32 pontból állt. És hogy nem adta be, annak az lett a következménye, hogy a céget nem jegyezték be. Igaz, ez egy jó pár évvel ezelőtt volt, de akkor is.
Válasz idézéssel
#67
erről az jut eszembe, amikor az ügyvéd arról akarta meggyőzni anyumat, h. ááá, a telephelyet nem kell bejelenteni! :S
Válasz idézéssel
#68
Sziasztok!
Ma találkoztam egy esettel, eltátottam a számat és (ritka pillanat) szóhoz sem jutottam. Újonan alapított Kft. 500 e Ft. kp. tőke. A forma szerződésben szerepel, hogy a tagok befizették. Mondom ide a nyilatkozatot, hogy azzal a nappal bevegyem a pénztárba. Válasz: ügyvéd azt mondta, hogy nem kell fizetni. Mondom dehogy nem. Kisvártatva felhív az ügyvédnő, és közli, hogy az új Gt szerint nem kell befizetni a tőkét sehova. Halkan emlegetem a pénztárat, meg az ügyvezetői nyilatkozatot, meg a Gt. 115-117.§-it. Válasz ne akarjak az Ő szakmájába beleszólni, mert a Gt-t Ő jobban ismeri mint én.
Nem vitatkoztam, elköszöntem, de azóta is kapkodom a levegőt, töröm a fejem vajon mi lenne, ha a 466 helyett 467-et könyvelnénk és fordíva a bírságot nem pont ez az ügyvédnő perelné ki tőlem?
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#69
majd meglátjuk... valóban nem túl fényes kezdet
Válasz idézéssel
#70
Leendő ügyfélnek nem túl ideális... Sad
Üdv.: János
Válasz idézéssel
#71
köszönöm Erzsó! akkor lehet, azt mondom neki (elvileg ez leendő ügyfél lenne, még személyesen nem is találkoztunk) h. keresse fel ismét az ügyvédet, hiszen ez a cég így akkor elég pácban van.

üdv!
Anita
Válasz idézéssel
#72
Még az jutott eszembe,ha őszinte lett volna az ügyvédhez,biztosan szólt volna neki előre.
"Ne veszitsétek el a fejeteket.
Az élet még szeretné megsimogatni."
Válasz idézéssel
#73
Igen! Ez sajnos így van!!!
Nem a nevére kellett volna az új céget alapítani!!!Félő,hogy majd ez is az lesz,a bank azért tagadja meg.
"Ne veszitsétek el a fejeteket.
Az élet még szeretné megsimogatni."
Válasz idézéssel
#74
sziasztok! furcsa(lehet, h. csak én nem hallottam ilyenről) dologgal kapcs. kérdeznék. újonan alakult cég bankszámlanyitási kötelezettségének akar eleget tenni, a bank pedig megtagadta a számla nyitását, mivel a tag egy másik cége BAR-listás. Ti hallottatok már ilyet? mit lehet tenni?

üdv!
Anita
Válasz idézéssel
#75
Az OEP-hez már nem kell!!!
"Ne veszitsétek el a fejeteket.
Az élet még szeretné megsimogatni."
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég