A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Ingatlan bérbeadás
Igen
Válasz idézéssel
Mandula!
Bejelentkezett áfa körbe egyáltalán a bérbeadó?
Válasz idézéssel
Sziasztok!

Egy üzlethelyiséget fogok bérelni a jövő héttől,s a tulaj megkérdezte tőlem h ki fizesse az áfát?Hát én nem nagyon vok tisztában a bérbeadás adózásával kapcsolatban,tudnátok segíteni?
Válasz idézéssel
Kedves Fmara és Klári!
Nagyon köszönöm, hogy ilyen alapossággal körbejártátok nekem a témát. Ezek után hajlok arra, hogy az ismerősöm bevallásában nem szerepeltetem mégsem a 11%-ot, emiatt az adó és adóelőleg dolog miatt.
Üdv: Novill
Válasz idézéssel
NOVILL!

Viszont, ha pl. gépbérletből származó jövedelmet vallasz be, ott a kifizetéskor jöv.adóelőleget vont le a kifizető, így ennél a jövedelemnél -ha a 1o%-os költséghányad figyelembevételével állapítja meg az adózó az összevonás alá eső jövedelmét- akkor a 9o% után meg kell fizetni a 11%-os eho-t.
Válasz idézéssel
Szia NOVILL!

Ízlelgessed egy kicsit a témát. Én is sokat töprengtem eleinte rajta. Valóban úgy van, ahogyan érzed. Adót vonunk és ha úgy dönt az ügyfél, hogy összevonja az egyéb jövedelmével az ingatl.bérbeadásból származó jövedelmét, akkor a levont ADÓT, adóelőlegként állítjuk be a bevallásba, de az attól még adólevonást és nem előleglevonást jelentett anno a jövedelem kifizetésekor.
Válasz idézéssel
Kedves Fmara!
Most elgondolkodtattál..... Tényleg adót vonunk, csak éppen ha összevont jövedelemként adózunk belőle, akkor az adót adóelőlegként kezelhetjük a bevallás során. Hú, akkor most gondolkodóba esek, bizonytalan vagyok.
Üdv.: Novill
Válasz idézéssel
Szia Gugu és Novill!
Véleményem szerint az ingatlanbérleti díj jövedelme után nem kell %-os eho-t vonni. (csak pl. a gépbérleti díjból) Az ing.bérleti díjból nem adóelőleget, hanem adót vonunk, mert az elsősorban külön adózó jövedelem. Arra ad csak lehetőséget a tv, hogy kezelheti az adóalany az egyébként külön adózó jövedelmét összevont jövedelemként is.

eho tv. 3.§(1)a) pontja szerint %-os eho alapját képezi az összevont adólapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg. Még egyszer hangsúlyozom, itt nem adóelőleget vonok le, hanem 25% ADÓT!
Válasz idézéssel
Kedves Klári!
Köszönöm válaszodat. Akkor tehát úgy értsem, hogy mivel a bérbeadás önmagában nem keletkeztet biztosítással járó jogviszonyt, ezért járulékalapot képező jövedelmet sem keletkeztet. Ezért viszont ha nem tb járulék alap a bérbeadásból származó jövedelme, akkor automatice 11 % egészségügyi hozzájárulás terheli.
Ő egyébként a 10 %-ot választja, mert rezsi költség nincs beépítve a bérleti díjba, így nemigen tudna mit elszámolni vele.
Üdv: Novill
Válasz idézéssel
Szisztok!

Novill által leírtak szerintem helytállóak, annyiban egészíteném ki, hogy nyilatkozhat magasabb költséghányad /max 50%/ alkalmazásáról. Ennek akkor van értelme, ha a bérleti díj részét képezik a rezsi számlák /villany, viz, gáz, csatorna/ és a tényleges költségei nem térnek el 5%-nál nagyobb mértékben a nyilatkozat szernti hányadtól. a %-os EHO-t viszont fizetni kell ezesetben.

Üdv: Klári
Válasz idézéssel
Sziasztok! Ingatlan bérbeadással kapcsolatban nekem is van egy dilemmám: ügyfelem magánszemély, ingatlan bérbeadással foglalkozik (nem vállalkozó). Összevont adóalapba tartozó jövedelemként adózik utána, 10%-os költséghányadot alkalmaz. A kétségeim: kell-e ezután 11 %-os ehót fizetnie? Merthogy az eho tv. 3.§(1)a) pontja szerint %-os eho alapját képezi az összevont adólapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg. És csak az a jövedelem mentes, amely fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékalapot képez. Na, most mi lehet a helyzet a bérbeadásnál?
Válasz idézéssel
Köszönöm szépen Fmara! Smile
Válasz idézéssel
Szia Kyra!

2oo5.évben -mert azt írtad, nem volt előzmény- ha az összevonás alá eső jövedelemkénti bevallást választotta az ügyfeled, akkor négy évig ezt a módszert kell alkalmaznia a nem termőföld bérbeadásból származó jövedelme megállapításánál. (szja kitölt.útmutató 18.oldal.) Ha az összevonás alá eső jövedelem nem haladja meg az évi 15oo/e ft-ot, akkor 18% adót fizet az ingatlanbérbeadásból származó jövedelem után is (az egyébként 25% forrásadó helyett).
Válasz idézéssel
Sziasztok!

Tulajdonképpen a tavalyi évről van szó. Februártól adta bérbe a ház egy részét a saját Kft.-jének.

Tehát, ha a 2005 évre a kölönadózást vagy az összevonást választja, akkor 2006-ban is ennek megfeleően kell bevallani a bérbeadásból származó jövedelmét.

Anita
Válasz idézéssel
Szia Gugu!
Tökéletesen igazad van abban, amit írtál, de Kyra nem írta, hogy a kérdésének van-e előzménye. Ha valaki az összevonás szerinti adózást választja a nem termőföldnek minősülő ingatlan bérbeadása tekintetében, akkor ettől a választástól kezdődő 4 évig nem választhatja a külön adózási módot (és ez fordítva is igaz). Ha 2oo6.évben kezdi meg az ügyfele a bérbeadási tevékenységet (vagy esetleg már lejárt 2oo6-ban a négy év), akkor mindenképpen meggondolandó és mérlegelendő a választás, mert jól, vagy rosszul lehet járni a helytelen választás miatt. Értem ez alatt az szja, vagy forrásadó közötti különbséget, illetőleg a 4% EHO fizetés, vagy nem fizetés kérdését.

A hozzászólásod 2.részére, én az alábbi módszert alkalmazom:
Nyilatkoztattam a magánszemélyt arról, hogy máshonnan származó jövedelme utáni eg.biztositás és EHO nem éri el a 4oo/e ft-ot, valamint a nyilatkozatban aláírattam vele azt a kitételt, ha ez mégis bekövetkezne, úgy bejelentési kötelezettsége van a bérlő felé. Ezután én, a bérleti díj fizetője göngyölítem a kifiz.bérleti díj összegét és az 1 mill.Ft-nál kezdem tőle vonni a 4%-ot.
Válasz idézéssel
Sziaszok!

Hát akkor tárgyaljuk ki a bérbeadás 2006-os "nyalánkságait". A válsztási lehetőség csak 2006-tól áll fenn, mert ha az illetőnek bérbeadásból származó jövedelme volt 2002, 2003, 2004-ben akkor 2005-ben csak úgy adózhat ahogy azt az előzőekben tette.

Idéntől bejön - a kedvencem - az 1 millió különadózó bevétel fölötti 4%-os EHO. Na ezzel van baj elég. Február 15-ig nyilatkoztatni kellett a bérbeadót, hogy 400 e Ft lesz-e az utánna befizetett eg.bizt és EHO, valamint a más ingatlan bérbeadásából mennyi az éves bevételük. Megjegyzem a bérbedaók furcsán néztek rám mikor aláírattam velük a nyilatkozatot, mert mi közöm van hozzá, hogy a cégnek bérbeadott helyen kívül mennyi a jövedelmük. Végeredmény az hogy morogva fizetik a sarcot, vagy letagadták a cégen kívülit.

Ti hogy oldottátok meg a nem cégtulajdonosok esetében ezt a kérdést?

Üdv: Klári
Válasz idézéssel
Kyra!
Gugunak igaza van, de érdemes megnézni, hogy adózási szempontból nem érdemes-e mégis megosztani a tulajdonosok között a bérleti díjból származó jövedelmet. Ugyanis, ha pl.nyugdíjas az egyik tulajdonos, akkor jobban jár az illető, ha öszevonás alá eső jövedelemként adózik, mert ezesetben az szja alsó sávjával adózik (s még 1o% ktg.hányadot is figyelembe vehet), míg a külön adózó jöv.adó mértéke 25%. Tehát nagyon érdemes a témát körbe járni. Igaz, három szja bevallást kell készíteni egy helyett, de lehet, anyagilag jobban megéri.
Válasz idézéssel
Köszönöm szépen a segítséget Klári.

Üdv. Anita.
Válasz idézéssel
Szia Anita!

Elvileg a három tulajdonost külön-külön illeti meg a használati jog így a befolyó bérleti díj is.
Ezt az ügyvédek szokták áthidalni, úgy hogy aingatlanrész használati jogát atengedik szerződésben az egyik tulajdonosnak.
Üdv: Klári
Válasz idézéssel
Sziasztok!

A következőben szeretném a segítségeteket kérni:
Egy családi ház egy részét bérbeadják egy Kft.-nek. A ház 3 magánszemély tulajdonában van. Közülük az egyik kiváltotta az adószámot, hogy ő számlázzon. A kérdésem az, hogy ha ő egyösszegben állítja ki a számlát, csak ő vallja be az SZJA bavallásában, vagy a másik kettőnek is be kell a tulajdoni hányaduknak megfelelően kiszámolva?

Előre is köszönöm, ha valaki tudna segíteni.

Anita.
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 3 Vendég