A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Munkaerő kölcsönzés, közvetítés
#1
Sziasztok!

Munkaerőkölcsönzést veszünk igénybe. Eddig nem volt különösebb gond, a kölcsönbeadó cég a hónap végén leszámlázta felénk a kölcsönzés költségeit(bér, szállás stb.). Most kitalálták, hogy a dolgozó is járuljon hozzá a szállás költségeihez a jelentősen megnövekedett díjak miatt. Több verziót is elénk tett a kölcsönbeadó cég:
1. A szállást a Cafeteria keretében számolják el, a dolgozó által fizetett részt nem vonják le, hanem a keretet csökkentik vele.

2. A dolgozó által fizetett rész levonásra kerül a munkabérből.

Az én kérdésem az, hogy kölcsönbevevőként mire figyeljek. A szerződés szerint minden költség átterhelésre kerül.

Valakinek hasonló esete volt már?

Kriszta
A mazochisztikus jellemvonás nem alapfeltétele annak, hogy könyvelő legyél. Ugyanakkor hihetetlenül sokat segít.

Kriszta
Válasz idézéssel
#2
Köszönöm Kávé!

Igen, az ellenőrzésen túl vagyok, van ilyen jogosultsága, és bejelentettem a dolgozókat.
Azt olvastam a szerződésükben, hogy a munkaköri leírást nekünk kell megadni, és jelenléti évet kell leigazolni, ez alapján kell majd a teljesítésigazolást kiállítani minden hónapot követő hó 2. napjáig.
Erika
Válasz idézéssel
#3
Szia Lilla!
Igen, a számla 52-esre könyvelendő.
A cég a szerződésnél legyen körültekintő. Ellenőrizendő, hogy a munkaerő kölcsönző cégnek van-e ilyen tevékenységre engedélye, az adószáma - minden számlánál! - él-e.
Zs.

Lilla Írta:Úgy néz ki, hogy rászorulunk munkaerő-kölcsönzésre.
Az a kérdésem, hogy azon kívül, hogy most már be kell jelentenem a kölcsönvett munkaerőt 13TMUNK nevezetű nyomtatványon, van-e valami teendőm, illetve van-e valami speciális dolog, amit tudnom kell.
Utánaolvastam, de ezen kívül, hogy be kell jelentenem nem találtam semmit.
A kiállított számlát egyszerűen igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelnem igaz?
Válasz idézéssel
#4
Senkinél sincs ilyen munkaerő-kölcsönzős eset?
Mindig belefutok valami újdonságba!
Erika
Válasz idézéssel
#5
Úgy néz ki, hogy rászorulunk munkaerő-kölcsönzésre.
Az a kérdésem, hogy azon kívül, hogy most már be kell jelentenem a kölcsönvett munkaerőt 13TMUNK nevezetű nyomtatványon, van-e valami teendőm, illetve van-e valami speciális dolog, amit tudnom kell.
Utánaolvastam, de ezen kívül, hogy be kell jelentenem nem találtam semmit.
A kiállított számlát egyszerűen igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelnem igaz?
Erika
Válasz idézéssel
#6
Közben tárgytalan lett a kérdésem, mert sikerült kinyomoznom. Maradt a min. 6 hónap a letéthez való hozzáféréshez.

Üdv.

Anita
Válasz idézéssel
#7
Sziasztok!

Segítségeteket kérem, biztosan tudtok rá válaszolni, mert én sajnos hiába olvasgattam végig az aszf és ngm oldalakat, nem lettem okosabb.
Ha egy cég megszünteti a munkaerő kölcsönzési - közvetítői tevékenységét, akkor a vagyoni biztosítékként letétbe helyezett 2M Ft-hoz mikor férhet hozzá? Régebbről olyan rémlik, hogy 6 hónapnak kell eltelnie, de most ezt nem találom sehol.


Köszönöm előre is:
Anita
Válasz idézéssel
#8
Szilvit itt van még egy kis adalék :-)


kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszony

2006.02.24, Zagyva Beáta, Forrás: Saját forrás

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell legalább a munkaerő-kölcsönzés időtartamát, a munkavégzés helyét, az elvégzendő munka jellegét. Az előbb említetteken kívül a kölcsönvevő írásban köteles tájékoztatni a kölcsönbeadót az irányadó munkarendről, a munkáltatói jogkört gyakorló személyt, a munkabérfizetés alapjául szolgáló adatok közlésének módjáról és határidejéről, az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmazási feltételekről, továbbá minden olyan körülményről, amely a munkavállaló foglalkoztatása szempontjából lényeges.


Eltérő megállapodás hiányában a kölcsönbeadó viseli a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályban meghatározott költségeket, így különösen a munkavállaló utazási költségeit és a munkavégzéshez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat díját. A kölcsönbeadó a kölcsönvevő kérése esetén köteles legkésőbb a munkavállaló munkába állásáig az Egységes Munkaügyi Nyilvántartást működtető szerv által kiadott, a bejelentésről szóló igazolás, vagy amennyiben a munkába állásra az igazolás kézbesítése előtt kerül sor a munkaszerződés egy példányát a munkabér megismerésére alkalmatlan módon, valamint a külön jogszabály szerinti kölcsönbeadóként történt nyilvántartásba vételét igazoló okirat másolatát a kölcsönvevő részére átadni.
A kölcsönvevő eltérő megállapodás hiányában köteles legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a kölcsönbeadóval közölni mindazokat az adatokat, amelyek legkésőbb a munkabér tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig történő kifizetéséhez szükségesek. Ha a munkaviszony a hónap közben szűnik meg, a kölcsönvevő az utolsó munkában töltött napot követő három munkanapon belül köteles a munkabérfizetéshez szükséges adatokat a kölcsönbeadónak átadni.
A munkavégzés időtartama alatt a kölcsönvevő minősül munkáltatónak a munkavállaló munkavédelmére, a nők, a fiatal munkavállalók, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, az egyenlő bánásmód követelményére, a munkavégzésre, a munkakör átadás-átvételére, a munkaidőre és pihenőidőre, illetve ezek nyilvántartására vonatkozó szabályok betartása tekintetében. A kölcsönbeadó a kölcsönzött munkavállaló előzetes hozzájárulásával köteles a kölcsönvevőt tájékoztatni különösen a munkavállaló szakképzettségéről és szakmai tapasztalatairól. Semmis a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodás, ha a felek a tulajdonosi kapcsolatban állnak egymással. Ha a kölcsönvevőnél történő munkavégzés tényleges megkezdéséig a kölcsönbeadó nem felel meg az e törvényben, illetve az egyéb jogszabályokban foglalt feltételeknek, vagy a kölcsönbeadó nem köt munkaszerződést, a munkaviszony a kölcsönvevő és a munkavállaló között jön létre a munkavégzés tényleges megkezdésének napjával.
A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk abban, hogy a munkaszerződés vagy a távmunkát végző foglalkoztatására irányuló munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre, a munkavállaló személyi alapbérében, a munkavégzés jellegében vagy a munkakörben. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a felek nevét, illetve megnevezését, a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételi számát, valamint a munkavállaló és a kölcsönbeadó lényeges adatait is. A munkáltató ha a munkaszerződés nem tartalmaz tájékoztatást legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított két héten belül köteles a munkavállalót írásban tájékoztatni a munkavégzés helyéről, a kölcsönvevőnél irányadó munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a munkába lépés napjáról, a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve a jogviszony megszüntetésének e fejezet által meghatározott szabályairól, a kölcsönbeadóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésének szabályairól, továbbá arról, hogy a kölcsönbeadó kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.) Az előírt tájékoztatás jogszabály, illetve a kölcsönbeadóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés rendelkezésére történő hivatkozással is megadható. A kölcsönbeadó megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá a feltételek változásáról a kölcsönbeadó legkésőbb a változás hatálybalépését követő egy hónapon belül köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót. Az előbbiekben meghatározott kötelezettségen túlmenően, a kölcsönbeadó köteles legkésőbb a munkavégzés tényleges megkezdése előtt írásban tájékoztatni a munkavállalót a kölcsönvevő neve, székhelye, telephelye, cégjegyzék száma, vagy ha ez utóbbi adat helyett jogszabály más nyilvántartási formát ír elő, ennek a száma. A kölcsönvevőnél mely szerv vagy személy gyakorolja a munkavállaló vonatkozásában a munkáltatói jogkört a munkába járás, szállás és étkezés feltételei, a munkarendre, a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok, az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmazási feltételek. Ha a kölcsönbeadó a munkaviszony fennállása alatt a munkavállaló foglalkoztatását nem biztosítja folyamatosan, eltérő megállapodás hiányában legkésőbb a következő munkavégzés megkezdése előtt negyvennyolc órával köteles közölni a munkavállalóval a következő foglalkoztatásának helyét, kezdő időpontját, várható tartamát, illetve a munkavállaló jelentkezésére vonatkozó kötelezettségeket.
Külföldi munkavégzés esetén a kiutaztatást csak akkor lehet megkezdeni, ha a munkavégzés helyén irányadó jog szerinti engedélyek beszerzése megtörtént. A kölcsönzés időtartama alatt a Munka törvénykönyve rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló, valamint a kölcsönzött munkavállaló vonatkozásában a személyi alapbér, a műszakpótlék, a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, továbbá az ügyelet, készenlét díjazása tekintetében, ha a kölcsönvevőnél történő folyamatos munkavégzés tartama a hat hónapot meghaladja, vagy a kölcsönzött munkavállaló a kölcsönvevőnél történő munkavégzés megkezdésének időpontját megelőző két évben a kölcsönvevőnél összesen legalább hat hónapot dolgozott. Ha a kölcsönvevőnél kölcsönzés alapján munkavégzéssel töltött összeszámított időtartam az újabb kölcsönzés alatt éri el a hat hónapot, a fenti szabályt a hat hónap elérésének időpontjától kell alkalmazni.
Válasz idézéssel
#9
Én egy könyvelőcégnél vagyok alkalmazott, de ilyen munkaerő kölcsönzéssel még nem foglalkoztam, de ők sem, ezért kérdezgetlek mert sajnos ennél a munkerőkölcsönző cégnél nagyon sok a probléma.Köszi a a válaszaid sokat sígítettél talán én istudom nekik javasolni,
hogy legalább faxon időben küldjenek el mindent ami szükséges.
Az a baj , hogy a munkerőkölcsönző más megyében van és a dolgozók is
ezért nincs közvetlen kapcsolat. De ez az körleveles dolog jó ezt én is javasolni fogom!!

Köszi Klári Üdv: szilvi
Válasz idézéssel
#10
Helló!

Nos, ez nálunk úgy működik, hogy én állítom ki a jelenléti ívet, a közvetlen főnököm leellenőzri és vagy ő vagy a nagy góré aláírja.
Így nincs vita, hogy ki és miért felejtette el.
Egyébként hivatalosan úgy néz ki, hogy minden adat leadásért a kölcsönbe vevő felel!!! DE mivel a munkaviszonyod a kölcsönbe adóhoz köt és az ő kifizetései függetlenek attól, hogy neki fizet-e időben a kölcsönbe vevő vagy sem. ezért neki a hiányos papírok ellenében is fizetni kell, és az bérbeadó felelősége az is hogy hogy az össze papírt időben beszerezze. Tulajdonképpen a munkavállaló dolga az hogy melózzon rendesen és megkapja a fizut. A papírhalmaz nem rá tartozik. Tehát minden felelőség a közvetítőt terheli!!! ha csak a szerződésben mást nem jelölnek meg. Nálunk egyébként minden hónapban jön egy kör e-mail, hogy mikor kell legkésőbb leadni a papírokat..és másolatban küldik a cégvezetőnek vagy a közvetlen főnöködnek is.
Melyi cégnél vagy mint munkavállaló?
Én a Select Appointments Kft-nél vagyok Bp-en, korrekt és okos cég! :-)

Üdv: Klári.
Válasz idézéssel
#11
Szia !

Nállatok mindenkinek leadják rendesen a munkidő jelentést? Mi van akkor, hanem igazolják le hogy dolgoztak, vagyis nincs meg a jelenléti, vagy hiányos, viszont a bejelentett munkahely szerződés szrint az OEP-ba is bevan jelentve meg az emma-ba is? ilyenkor nem számfejtitek a bért?
Ki ezért a felelős? vagy ha nincs meg a jelenléti vagy a szerződés.
Sajnos a mi munkerő kölcsönzőnk nagyon sok hibás adatot ad meg( vagy nem ad meg) és túl sok a probléma, én még nem foglakoztam ilyen céggel!
Üdv: szilvi
Válasz idézéssel
#12
Természetesen igen..ha tudok segítek, ha nem akkor próbálok infót szerezni másfelöl. :-)
Válasz idézéssel
#13
Köszönöm a segítséged !


Ha még lesz esetleg kérdésem fordulhatok hozád?


Üdvözlettel Szilvi.
Válasz idézéssel
#14
Szia Szilvi!

Szívesen..és még egy kis adalék.. :-)

A munkaerő-kölcsönzés

2006.02.17, Zagyva Beáta, Forrás: Saját forrás

A kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni. E törvény alkalmazásában munkaerő-kölcsönzés az olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi.



A kölcsönbeadó az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek átengedi és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel megosztva gyakorolja. A kölcsönvevő az a munkáltató, aki a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót foglalkoztatja és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönbeadóval megosztva gyakorolja. Kölcsönbeadó csak az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, közhasznú társaság vagy a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában szövetkezet lehet, amelyik megfelel az e törvényben, illetve az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek, és a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vette.


Tilos munkavállaló kölcsönzése jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre, a kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén történő munkavégzésre, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig, illetve ha a kölcsönvevőnél a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondásával, illetve a próbaidő alatt azonnali hatályú megszüntetésével legfeljebb hat hónapja szűnt meg. A kölcsönbeadó, a kölcsönvevő és a munkavállaló a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során köteles együttműködni. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodásban nem lehet korlátozni, illetve kizárni azokat a jogokat, amelyek a munkavállalót e törvény, illetőleg más jogszabály alapján megilletik. A kölcsönvevő a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre nem kötelezheti. Ezen rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.


Semmis a munkavállaló és a kölcsönbeadó között létrejött olyan megállapodás, amely a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése után a kölcsönvevővel való jogviszony létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő. A munkavállalónak a kölcsönbeadó javára díjazást kell fizetni, ha a kölcsönvevővel kíván jogviszonyt létesíteni. A kölcsönzés során a munkáltatót megillető jogokat és kötelezettségeket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodásuk szerint megosztva gyakorolja. A munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja, a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot a munkavállaló a kölcsönbeadóval közli. A munkavállalóra a kölcsönvevőnél irányadó munkarendre, munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


Ha a munkaviszony nem kölcsönzés céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót kölcsönzés keretében foglalkoztassa. A kölcsönbeadó munkabér-fizetési kötelezettségét nem érinti, ha a kölcsönvevő a kölcsönbeadónak járó díjat esedékességekor nem fizette meg. A kölcsönbeadót terheli a munkaviszonnyal összefüggő valamennyi bevallási, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettség teljesítése.
Válasz idézéssel
#15
Magyon szépen köszönöm a segítségedet Klára, sokat segítettél.
Üdvözlettel: szilvi
Válasz idézéssel
#16
Ezt most találtam..



Változások a munkaerő-kölcsönzésben I.
2006.02.10, Forrás: P&Bert Management Consulting Group

Változnak a munkaerő-kölcsönzés feltételei, melyek nagyrészt a kölcsönzött munkavállalók védelmét hivatottak szolgálni.



Az egyik módosítás értelmében a kölcsönbeadónak be kell mutatnia az EMMA lapot vagy a munkaszerződést a köcsönvevőnek, igaz a munkabér "kitakarásával". Ez vélhetően nem nyújt teljes biztonságot a munkavállalónak, de mindkét cég felelősségre vonható lesz a jövőben. Ha a kölcsönbeadó cég elmulasztja a bejelentést, úgy a munkavállaló automatikusan a kölcsönbevevő állományába kerül, minden felelősség-, és járulékvonzatával együtt. A bér kitakarásának életszerűsége ugyanakkor némiképp megkérdőjelezhető, hisz az együttműködő cégek az esetek többségében a bruttó bérre vonatkoztatott szorzó tényezőben állapodnak meg.

Egy másik változás következtében a hat hónapot meghaladó kölcsönzési idő után a kölcsönzött munkavállalóknak a kölcsönbevevőnél állományba lévő, azonos munkakörben dolgozókéval azonos bért és juttatást kell kapniuk. E kikötés viszont ellentmond az előzőnek, mert elviekben csak a kölcsönbevevő rendelkezik a bérszínvonalára vonatkozó irányadó információkkal. Természetesen a kölcsönzött egyén javára el lehet térni pozitívan, azaz magasabb bért kaphat. Az ajánlott magasabb bért az általában határozott idejű, viszonylag rövidebb időtartamú megbízások is indokolhatják. A képhez az is hozzátartozik, hogy a megbízó cégek általában egyszerre több kölcsönzővel dolgoznak, folyamatosan versenyeztetik az ajánlatokat. Számos esetben az alkalmasnak tűnő leendő munkavállalók kegyeiért csak magasabb bérajánlatokkal tudnak küzdeni egymással a kölcsönbeadó vállalkozások.

Amennyiben egy nagyvállalat az állományát ki akarja szervezni, és kölcsönzés keretében továbbfoglalkoztatni, ezt sem teheti meg egyszerűen a jövőben. Abban az esetben, ha a kölcsönbevevő -mint egykori munkáltató- a működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondásával, vagy a próbaidő alatt azonnali hatállyal szakítja meg a munkaviszonyt, úgy hat hónapig nem kölcsönözheti vissza az adott munkavállalót. Ennek kivédésére is van megoldás: a kölcsönbeadó cég, valószínűsíthetően a megbízója tudtával, a jelenleginél kedvezőbb ajánlatot tesz a dolgozónak, aki így felmond, és visszakölcsönözteti magát. A rugalmasabb foglalkoztatás érdekében így többlet költséggel ugyan, de a kölcsönvevő eléri célját, a munkavállaló pedig kedvezőbb juttatásokkal dolgozik tovább. Lehet, hogy pár év múlva megfordul a helyzet, és a kölcsönbevevő állományában lévők fognak jogosan küzdeni azért, hogy azonos legyen a bérük a kölcsönzöttekével?

Van azonban olyan változás is, melynek inkább a kölcsönbeadó cég örül. Ezentúl a kölcsönzés esetén is kiköthető próbaidő, amikor mind a foglalkoztató, mind a munkavállaló indoklás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti a fennálló jogviszonyt. E változás előnyeit ugyanakkor a kölcsönbevevő cégek is élvezhetik. Már eddig is sok esetben a kipróbálandó új munkaerőt munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatták, általában határozott idejű, három hónapos megbízással, és csak a beválás esetén vették a saját állományukba. A változásnak köszönhetően azonban előbb is megválhatnak az alkalmatlannak ítélt pályázótól, igaz, ez esetben "le kell játszaniuk a meccset" a kölcsönbeadó céggel is, aki így bevételtől esik el.

A kölcsönbevevő cégnél működő érdekképviseletek pozícióját erősítheti az a változás, melynek következtében a kölcsönvevőnek a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámáról és foglalkoztatási feltételeiről a nála működő üzemi tanácsot, illetve képviselettel rendelkező szakszervezetet rendszeresen, de legalább félévente egy alkalommal tájékoztatnia kell.
Válasz idézéssel
#17
Szia Szilvi!

Én közvetítettként dolgozom,mint könyvelő asszisztens, talán így tudok neked segíteni. :-)

A munka Tv és adó Tv szerint, a közvetített munkavállaló a közvetítő cég alkalmazottja, ezért a közvetítő cég fizeti meg utána a járulékokat, a teljes munka és bérügyi nyilvántartások és egyéb szabályzatok a közvetítőt terhelik.
A munkát adó cég (akihez kiközvetítik a dolgozót) szerződésben áll a közvetítő céggel, ebben a szerződésben rögzítenek minden fontos dolgot. ( Bruttó bér, munkaidő, munkavégzés helye, ki adhat engedélyt szabadságolásra, kinek kell igazolnia a jelenléti ívet, ki írja alá a táppénzes igazolást, stb) Az a bevett szokás, hogy a mindent leigazol a foglalkoztató cég, és továbbítja a közvetítő cégnek, aki ezután mindent leszámfejt, befizeti a járulékokat, elkészíti a bevallásokat, stb.
A közvetítő cég ezután kiszámlázza a foglalkoztatóra a ktgeket, áfával növelten!
A költségekben mindent beletesz. Pl: közvetítői díj, bruttó munkabér, munkáltatói TB (29%), ha van egyéb jutattás, mint pl: étkezési jegy, utazási ktg, akkor azt is, és arra is ráteszi az áfát.
A foglalkoztatónak így jó, mert minden le van költségelve és az áfát is visszaigényelheti. A közvetítőnek meg mindent átszámlázhat a foglalkoztatónak.
A bérpapírokat természetesen a közvetítő adja ki.
Remélem mindent leírtam, ha még kell valami akkor szólj, utána kérdezek.
Üdv: B. Klári.
Válasz idézéssel
#18
Sziasztok!

A munkaerő kölcsönzéssel, és közvetítéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni.
Könyvelés szempontjából az a cég aki ezzel foglakozik, pl. közvetítéssel,
milyen szabályok vonatkoznak?
Kifizeti a járulékokat,ill.ha csak közvetít akkor csak közvetítői dijat kell
elszámolni? Ha van valakinek ilyen cége akit könyvel, segítene?
Köszi.
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég