A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Túlóra
#1
Sziasztok!

El kellett vállalnom a bérszámfejtést, annak ellenére, hogy nincs ilyen végzettségem, mert a kolléganőm felmondott, de szereztem egy kis tapasztalatot. A mi cégünknél veszélyes üzem is van. De mint máshol is, nálunk is vannak túlórák. Ahol lehet túlóra, azt le is papírozzuk, viszont a veszélyes üzemnél nem, mert a főnök önfejű. Jogviszonyként nem azt kell felvinnem, hogy túlóra, hanem létrehozatott új jogcímneveket, amik az 50 és 100%-os túlórákat jelentik (pl mozgóbér I. és II.). Én úgy gondolom, hogy ezeket is alá kell támasztani, hogy miért kapták a dolgozók a mozgóbért. Az ellenőröktől nagyon félek, hisz engem fognak odaállítani, hogy védjem ki a dolgot, amit így lehetetlenség. Az egyik kérdésem, hogy hogyan tudnám ezt alátámasztani és megvédeni? Hazudni nem akarok és a főnök cinkosa sem szeretnék lenni, mert nem értek vele egyet, viszont a munka meg kell, amíg nem találok más helyet. A másik kérdésem, hogy - nyilván az ellenőr okosabb,mint én és pillanatok alatt belekeverhet - milyen büntetés fenyegethet engem,mint munkavállalót, ha olyan indokot hozok fel - ami tény - hogy felsőbb utasításra cselekedtem? Kérem segítsetek, nem vagyok tisztába ezekkel a dolgokkal! Köszönöm!
Válasz idézéssel
#2
127. § (1) A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag

a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy

b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el.

(2) A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.

(3) Kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló kérése esetén a rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni.

(4) A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.

(5) A rendkívüli munkavégzés (4) bekezdés szerinti mértékébe az ügyelet teljes időtartamát be kell számítani, ha az ügyelet alatt a munkavégzés időtartama nem mérhető.

(6) Rendkívüli munkára nem vehető igénybe

a) a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig,

b) a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint

c) a munkavállaló, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor.

Ettől érvényesen eltérni nem lehet.

(7) A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló - gyermeke egyéves korától négyéves koráig - csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára.
Válasz idézéssel
#3
Szerintem a munkaszerződést kell először is megnézni, hogy hány órában, milyen munkarendben dolgozik, több műszakos-e, van-e un. munkaidőkeret, mert ez utóbbi esetben a heti munkaóráját úgy is beoszthatja a munkáltató, hogy egyenlőtlenül.

A munka törvénykönyvében találsz sok infót, most én két paragrafust tettem be neked ide, ami a pótlékokkal foglalkozik.

A bérszámfejtés alapbizonylata a jelenléti ív.

MT
146. § (1) Éjszakai munkavégzés esetén [117. § (1) bekezdés d) pont] a munkavállalót tizenöt százalékos bérpótlék is megilleti.
(2) A többműszakos munkaidő-beosztásban [117. § (1) bekezdés e) pont], illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalónak - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár.
(3) A délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés g) pont] esetén a műszakpótlék mértéke harminc százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további öt, az éjszakai műszak után további tíz százalék műszakpótlék illeti meg. A műszakpótlék mértékének meghatározásakor a 145. § rendelkezése megfelelően irányadó.

147. § (1) Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül a (2)-(4) bekezdés szerint ellenérték illeti meg.
(2) A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.
(3) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.
(4) A (2) bekezdés szerinti szabadidőt, illetve a (3) bekezdés szerinti pihenőnapot (pihenőidőt) - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni.
(5) A (2)-(3) bekezdéstől eltérően a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként - a rendes munkabéren felül - átalány is megállapítható.
(6) Eltérő megállapodás hiányában az (1)-(3) és (5) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a munkavállaló a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg.
(7) A 117/A. § (1) bekezdésében meghatározott munkavállalók tekintetében kollektív szerződés eltérő szabályokat állapíthat meg.
Üdvözlettel! A l b a
Válasz idézéssel
#4
Sziasztok!

A tulajdonos a dolgozókat túlórára "kényszerítí", akik persze vállalják! Mi ennek a módja, hogy kell papírozni? Nyilatkoztatni kell a dolgozót hogy x időtől x ideig napi x órát kell túlórában dolgozni? A pótlék +50% minden egyes óra után? Kérlek benneteket segítsetek! Új vagyok a szakmában :oops: Köszönöm
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég