A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
külföldi napidíj
#76
Polika! De az áfá-t a választott hitelintézet eladási árfolyamával számolom, a teljesítéskorival, ugye? Ezt rá is kell írni a számlára. Szóval csak a nettó árbevételre lesz árfolyamkülönbözetem.
Bocs, ha túl bonyolítom, de életemben nem találkoztam még ilyennel. Félek, hogy eltolom valahol.

Jolcsi
Válasz idézéssel
#77
igen, a sztv. választhatod azt is, hogyx minden a pénzintézet eladási árfolyamán számolsz., a különbözet pedig árfolyam veszteség, vagy nyereség
Válasz idézéssel
#78
Polika! Igazad van, persze az eladásival számolok!
Nekem van ev-m is, meg társaságom is. Mindkettő éppen most kezdett bele a külföldi dolgokba. MNB-t egyik sem válaszott. De a külföldi napidíjnál mindenképpen az MNB devizaárfolyammal kell számolni.
A többinél pedig akkor a teljesítéskori eladási árfolyammal, nálam mindkettő BBRt-s. A költségszámlák mind kp-sek.
Az árbevételi számláknál pedig a teljesítéskori BBRt-s eladási árfolyammal számolok. Pü.teljesítéskor pedig a pü.teljesítéskori eladásival, a kettő közötti pedig az árfolyamnyereség vagy veszteség lesz. Jól gondolom?

Jolcsi
Válasz idézéssel
#79
Én mindenki számviteli politikájában mindenre az MNB-t válaszotttam.
De költségeknék semmiképpen nem a vételit alaklmaznám, hiszen neked meg kell vásárolnod a valutát, vagy elutalod a devizát és azt biztos, hogy eladásin számolja neked a bank.
Külüldi készpénzes számlák, stb áfája megy a költségekkel együtt. Ha nagy az összeg, érdemes egy arra szakosodott céget megbízni, hogy az illető ország adóhivalától visszaigényelje. Jó pár hónapba is beletelik.
Válasz idézéssel
#80
Polika! Köszi! Olyan nagy a káosz a fejemben, hogy milyen kifizetést milyen árfolyammal kell számolni.
Tehát akkor:
- napidíj MNB devizaárfolyam
- egyéb költségek választott hitelintézet deviza vételi?

És mi van a külföldi számlák áfa tartalmával?

Jolcsi
Válasz idézéssel
#81
Jolcsi!
Én is így csinálom
Válasz idézéssel
#82
Sziasztok! Van ev-m és társaságom is akik külföldi napidíj térítést fognak számolni. Mindkettőnél a kifizetés napját megelőző hó 15-i MNB devizaárfolyammal kell számolni?
És mi van az egyéb költségszámlákkal: autópályamatricák, parkolási díjak, hídhasználati díjak? Azt milyen árfolyammal kell? A teljesítés napján érvényessel?

Jolcsi
Válasz idézéssel
#83
Méva, Erzsó és Nagyeva! Köszi a válaszokat. Sokat segítettek. Még mindig nem világos, hogy adható vagy kötelező. Valahol úgy olvastam(keresem!), hogy "illeti meg" ez pedig nem egyenlő az adhatóval.
Az viszont akkor letisztult, hogy hogyha netalántán az élelmiszer számlákat akarnánk elszámolni akkor 54 % szja + 29%Tb+3%munkaad.jár.

Jolcsi
Válasz idézéssel
#84
Üdv. Mindenkinek!

Régi válasz ugyan, de talán segit.

nagyeva

60. Számviteli Levelek / 2003. május 15.
1246. Hivatalos külföldi utazás költségeinek elszámolásaKérdés: Ügyvezető igazgató külföldön partnercéghez megy. Nem vesz fel kiküldetési előleget, hanem az ott-tartózkodás alatt keletkezett számlákat hozza haza. Ilyen a tankolás, esetleges autójavítás, illetve üzleti vendéglátásról szóló számlák. Hogyan lehet ezeket a számlákat elszámolni? Külföldön tankolásról nem adnak nevére szóló számlát. El lehet-e ezt a valutapénztár terhére számolni? Lehet-e költségként érvényesíteni? A külföldi tartózkodás alatt az étkezési számlák elszámolhatók-e? Természetbeni juttatásnak minősülnek-e?
§
Jogszabályi hivatkozások
Ha az ügyvezető igazgató külföldi partneréhez megy, valószínűsíthető, hogy a vállalkozás érdekében utazik. Ilyen esetben a felmerült költségek elszámolásához mindenképpen szükséges egy belső bizonylat is. Ez a belső bizonylat a kiküldetési rendelvény, amelynek tartalmaznia kell legalább az utazó személy(ek) nevét, útlevélszámát, az utazás célját, időtartamát, program szerinti helyszíneit, az igénybe vehető közlekedési eszköz(öke)t, a kiutazónak elszámolásra kiadott valutát, más módon rendelkezésére bocsátott külföldi pénzeszközt. (Nem ellentétes ezzel az sem, ha előre lehetőséget kap a kiutazó arra, hogy például a kint tartózkodás alatt a saját bankkártyájával fizessen, meghatározva az elszámolás időpontját és módszerét is.)

A hivatalos külföldi utazásról hazatérve, a vállalkozás belső szabályzatában előírt módon igazolni kell a kiküldetési rendelvényen az utazás megtörténtét, a felmerült költségek indokoltságát, a kiküldetési rendelvényhez csatolt, a társaság nevére szóló számlák kifizethetőségét. Amennyiben nincs a társaság (esetleg a külföldre kiküldött) nevére szóló, az Szt. követelményeinek megfelelő számla, mert a külföldi gyakorlatban nem adnak, vagy csak olyan bizonylatot adnak, amelyen a társaság (a kiküldött) neve nem szerepel, azt a kiküldetési rendelvény mellékleteként el kell fogadni, ha azok felmerülése, az érintettek általi jogos igénybevétele egyébként hitelt érdemlően igazolható. Például a külföldi utazás során vásárolt üzemanyag szükségessége a megtett út hosszával, a jármű üzemanyag-fogyasztási normájával igazolható, az ellenérték megfizetését igazoló blokk segítségével pedig az elszámolandó összeg is meghatározható.

A külföldi pénzértékre szóló számlák a számlával azonos módon kezelendők, a számla helyett kapott bizonylatok valutaértékei - a teljesítés igazolása után - a valutapénztárból kifizethetők. Amennyiben azokat a pénztárból forintban egyenlítik ki, akkor a valutaértékeket azon a választott hitelintézeti vételi devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, amelyet a számlán feltüntetett fizetési napon jegyeztek.

Adózási szempontból az olyan külföldi tartózkodás számít külföldi kiküldetésnek, amelyre a magánszemély a Magyar Köztársaság területén kívül (külföldön) tartózkodva szerzi a jövedelmét, vagy végzi a kifizető (a kiküldője) tevékenységével összefüggő feladatát, és ennek érdekében utazik külföldre. A külföldi kiküldetés minősített esete a külszolgálat, amely viszont csak a munkáltató-munkavállaló kapcsolatában jelenti a külföldi kiküldetést, függetlenül annak időtartamától. A külszolgálat olyan külföldi kiküldetés, amelynek tartalma alatt a magánszemély a munkáltatója által elrendelt külföldi munkavégzést folytat.

A külföldi kiküldetés (külszolgálat) minden esetére igaz, hogy az utazásra, a szállásra - amelybe beleértendő a külföldi tartózkodás idejére bérelt lakás bérleti díja is - és egyébként a törvény által elismert költségekre kapott összeg után nem kell adót fizetni, ha arról a magánszemély bizonylattal elszámol a kifizetőnek, vagy ha ezeket a kifizető közvetlenül viseli. Ezzel összefüggésben fontos hangsúlyozni, hogy az Szja-tv. nem ismeri el költségként az utazásra, szállásra fordított kiadást, ha a vonatkozó dokumentumok, körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali/üzleti.

A külföldi kiküldetésre (külszolgálatra) tekintettel "napidíj" adható, amelynek nagyságára nincs korlátozás. (Ez az összeg szolgálhat az étkezési költségek megtérítésére is.) Az ilyen címen kapott összegből a jövedelem úgy állapítható meg, hogy ezen összegből levonható annak 30 százaléka, legfeljebb azonban a külföldi kiküldetés időtartamára számítva 10 USA-dollárnak megfelelő forintösszeg. A külszolgálat címén kapott összeg bérjövedelemnek számít, ami azt jelenti, hogy a bér utáni adójóváírásnál ezt az összeget is figyelembe lehet venni. A munkáltatónak a kifizetéskor az adóelőleget a kifizetett összeg jövedelemtartalmából, a rendszeres vagy nem rendszeres bérre vonatkozó általános szabályok szerint kell megállapítania.

Ha a magánszemély külföldi kiküldetésére nem a munkaviszonyával összefüggésben kerül sor, hanem megbízási jogviszony alapján vagy tagi jogviszony alapján, a kiküldetés miatt kapott összeg alapján számított jövedelem egyéb jövedelemnek minősül. A kifizetőnek a kifizetéskor a jövedelemtartalomból a kifizetői adóelőleg-levonás szabályai szerint kell az adóelőleget megállapítania. Ilyen eset lehet például, ha a társaság tagja személyes közreműködésével összefüggésben vagy a társaság választott tisztségviselője tartózkodik külföldön, illetőleg, ha a magánszemélyt a munkáltató partner cége vagy intézménye üzleti, hivatali érdeke miatt külföldi tanulmányútra küldi.

A 168/1995. Korm. rendelet rendelkezik a külföldi kiküldetéssel kapcsolatos elszámolási szabályokról, a kiküldetés időtartamának meghatározásáról.

Ha a külföldi tartózkodásra tekintettel nem fizetnek "napidíjat", hanem az étkezési számlákat számolják el, úgy azok összege adóköteles természetbeni juttatásnak minősül.
Válasz idézéssel
#85
Jolcsi!

168/1995.(XII.27.) kormányrendelet vonatkozik a külföldi kiküldetésre, mely végig arról beszél, hogy ADHATÓ, azaz nem kötelező, a cég szabályzatán múlik, hogy ad-e napidíjat, vagy nem.
"Ne veszitsétek el a fejeteket.
Az élet még szeretné megsimogatni."
Válasz idézéssel
#86
Hajnalné Írta:Éva! Köszi. És a napidíj kötelező juttatás?

Jolcsi
Jolcsikám,ezt nem tudom,nálunk adtak,de hogy kötelező-e? Valami csak kell nekik kint is :wink: Biztos tudja valaki .
Üdv:Éva
Válasz idézéssel
#87
Éva! Köszi. És a napidíj kötelező juttatás?

Jolcsi
Válasz idézéssel
#88
Hajnalné Írta:Klári! Néztem. De még mindig nem egyértelmű számomra, hogy csak adható a napidíj vagy megilleti a dolgozót. Illetve, hogy ez külszolgálat-e. Én úgy gondolom igen, de egy kis megerősítés kellene, vagy kijavítás, ha nem jól gondolom.

Üdv: Jolcsi
Jolcsi!
Külszolgálat:a munkáltató által elrendelt,külföldön történő munkavégzés.
Szerintem jól gondolod,hogy az.A kiküldetés kifizető tevékenységével összefüggő feladat elvégzése.SZJA törvény,III. fejezet 3§. 12.13.
Üdv:Éva
Válasz idézéssel
#89
Klári! Néztem. De még mindig nem egyértelmű számomra, hogy csak adható a napidíj vagy megilleti a dolgozót. Illetve, hogy ez külszolgálat-e. Én úgy gondolom igen, de egy kis megerősítés kellene, vagy kijavítás, ha nem jól gondolom.

Üdv: Jolcsi
Válasz idézéssel
#90
Szia! Ezt nézted?

<!-- m --><a class="postlink" href="http://www.magyarorszag.hu/allampolgar/ugyek/munka/munveg20050805/kikuld20060627.html/ugyleirasjogi">http://www.magyarorszag.hu/allampolgar/ ... leirasjogi</a><!-- m -->
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#91
Sziasztok! Építőipair Bt. Hollandiában dolgozik. Magyar cég munkavállalói. A Bt kötött szerződést hollandiai céggel. Egyfolytában úgy kb. 3 hetet vannak kinn, aztán itthon egy hetet. Először is ez külszolgálat vagy kiküldetés? Kötelező-e adni a napidíjat, illetve van-e valamennyi alsó határa amit mindenképpen adni kell? 30%-a adómentes a többi után adózni és járulékot fizetni? (szja, 29%, 3%, 15,5%).
Ha fizetünk napidíjat akkor élelmezési költséget nem lehet elszámolni? Vagy mi van akkor ha azt mondom, hogy nem adok napidíjat, de kifizetem számlák alapján a vásárolt élelmet? Az természetbeni juttatásnak minősül? Valahol azt olvastam, hogy igen.
Szállásköltséget ki lehet fizetni? Már úgy értem, hogy nem kell utána semmit sem fizetni.

Ha valaki válaszol, és segít eligazodni köszönöm: Jolcsi
Válasz idézéssel
#92
Köszönöm Kati!

Üdv.

A.
Válasz idézéssel
#93
Az előtte lévővel.
Válasz idézéssel
#94
Sziasztok!

Külföldi kiküldetés esetén a napidíjat az előző hó 15-én érv. MNB árf. számoljuk. Ha 15-e munkaszüneti nap, mint pl: márc. 15, akkor melyik árfolyamon kell számolni az előtte vagy utána következő napin?

Ti hogy csináljátok?

Köszi

Adri
Válasz idézéssel
#95
A gépkocsivezetőnél a 25 Eur teljesen adómentes, de nem fizethesz ki neki étkezés, ill. szállodaszámlát.
Javaslom bérjegyzéken, adómentes költségtérítést, mert ezt majd az 53-ason is vallania kell Bevétel=Költség
Válasz idézéssel
#96
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni, hogy gépkocsivezetőknek mennyi napidíjat lehet elszámolni jogszabály szerint?
Teljesen tanácstalan vagyok, mert külfödre még nem fuvaroztunk.Egy-egy út kb.3-4 nap. Ha napi 25 EUR napidíjat számolok el ez teljesen adómentes, vagy kell utánna fizetni adót és járulékot? Hogyan kell adminisztrálni- bérjegyzéken, vagy kiküldetési rendelvényt kell kiállítani?Köszönöm előre is a segítséget
Válasz idézéssel
#97
Köszönöm, eddig én is így számfejtettem, de fogalmam sem volt, hogy jól csináltam-e.
Erika
Válasz idézéssel
#98
Szia Erika!
A nemzetközi árufuvarozóknál kiküldetés van.
Johanna
Válasz idézéssel
#99
Nézzük meg, mit értünk kiküldetés illetve külszolgálat fogalma alatt!
Adózási szempontból az olyan külföldi tartózkodás számít külföldi kiküldetésnek, amikor a magánszemély a Magyar Köztársaság területén kívül tartózkodva szerzi a jövedelmét vagy végzi a kifizető (a kiküldője) tevékenységével összefüggő feladatát, és ennek érdekében utazik külföldre. A külföldi kiküldetésbe beletartozik a külföldre történő utazás is. A munkáltató által elrendelt külföldön történő munkavégzést külszolgálatnak nevezzük.



Jó tudni!
A kiküldetés és a külszolgálat között az az alapvető különbség, hogy külszolgálatra csak munkáltató rendelheti ki a magánszemélyt.
Válasz idézéssel
Balu!

A nemzetközi árufuvarozóknál külszolgálat van, vagy kiküldetés? Nem folyamatosan dolgoznak külföldön, van Mo-on belüli fuvar is. Ezt én sem igazán tudtam eldönteni,hogy minek minősül. Ők kapják a meghatározott bérüket és a napi 25 eurónak megfelelő napidíjat. Ebből áll a bérük.
Erika
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég