A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Teendők úti (üzemi) baleset esetén
#1
A különböző TB-s fórumokon egyre többen érdeklődnek arról, hogy úti, üzemi baleset esetén, azaz munkába menet, vagy munkából hazafelé menet közben történt baleset esetén milyen teendőjük van, mi várható, mi a kötelessége a sérültnek és mi a munkáltatónak, illetve hogy a baleset tényét hogyan tudják bizonyítani. Nekik nyújthat segítséget az alábbi összefoglaló:


Kérdés:

Bennem egy olyan kérdés merült fel, hogy ha pl munkába menet, vagy onnan hazafelé jövet történik velem baleset, azt hogy igazolom a munkáltatóm illetve a bérszámfejtés felé? Gondolom nem elég nekik az én szavam. Ilyenkor mi lenne a teendő?


Válasz:


A dolgozónak a baleset tényét a munkáltatójánál haladéktalanul be kell jelentenie, amelynek alapján a munkáltatónak a munka/úti üzemi baleset körülményeit ki kell vizsgálnia, a vizsgálat eredményét pedig úgynevezett üzemi baleseti jegyzőkönyvben (OEP honlapján található formanyomtatványon) kell rögzítenie, amely nyomtatványt az orvosi igazolásokkal és a táppénz igénylő Foglalkoztatói igazolás nyomtatvánnyal együtt –ha a munkáltatónál tb. kifizetőhely nem működik- el kell küldenie az egészségbiztosítónak.


Az egészségbiztosító határozatban dönt arról, hogy a balesetet úti, üzemi balesetnek elismeri, vagy sem.

A kivizsgálás tehát a foglalkoztató feladata.

Ennek keretében –ha volt-
meg kell hallgatnia az esetleges szemtanúkat,
• az általuk elmondottakat jegyzőkönyvben kell foglalnia,
• a baleset helyén helyszíni szemlét kell tartania,
• arról fényképfelvételeket kell készítenie,
• le kell írnia, hogy a munkahely és a lakóhely között melyik a szokásos legrövidebb út,
• ehhez képest a baleset hol történt, a dolgozó eltért-e ettől az úttól,
• ha igen annak mi volt az oka stb.
• Be kell továbbá szereznie az un. ambuláns lapot, amelyen szerepel az, hogy a dolgozó hogyan adta elő a baleset körülményeit az elsődlegesen ellátó orvosnak.


Az egészségbiztosító a fentiek alapján fog dönteni arról, hogy a baleset társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek elismerhető-e.

Akár igen, akár nem, arról a Ket. és az Ebtv. értelmében határozatban kell dönteni, a döntést pedig részletesen indokolni kell.

1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (1) Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.


217/197 (XII.31. Kormányrendelet 43. § (2) A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét "Üzemi baleseti jegyzőkönyv"-ben (KPE 170. sz nyomtatvány) rögzíteni.

A jegyzőkönyv itt érhető el:
<!-- m --><a class="postlink" href="http://www.oep.hu/nyomtatvanytar?formcase=521634&formuser=521656">http://www.oep.hu/nyomtatvanytar?formca ... ser=521656</a><!-- m -->

Az OEP Főigazgatójának tájékoztatása értelmében a munkáltatónak az úti baleset kivizsgálásakor az alábbiak figyelembevételével kell eljárnia:


Ha a baleset üzemisége a felsorolt okmányok, illetőleg igazolások alapján nem
tisztázható a munkáltató további igazolásokat, nyilatkozatokat kell, hogy
beszerezzen.

A baleset körülményeitől függően igazolások lehetnek:

− a balesetnél jelen volt tanúk nyilatkozata,
− a sérültet az orvoshoz (kórházba, rendelőintézetbe) szállító vagy segítő
személy nyilatkozata,
− amennyiben mentőszállítás történt, az Országos Mentőszolgálat
eseménynapló-kivonata,
− rendőrségi közreműködés esetén a rendőri szerv megállapítása, véleménye,
− nyilatkozat az elsősegélyt nyújtó szervtől arra vonatkozóan, hogy az elsősegélyt mikor és hol nyújtották, valamint a sérült a baleset ekövetkezésének körülményeiről milyen tájékoztatást adott.
Azt, hogy az adott esetben milyen igazolásokra van szükség a baleset üzemiségének megállapításához, mindig az összes körülmény mérlegelése alapján kell eldönteni.


Az úti balesetek vizsgálatánál is minden esetben szükséges a tényállás alapos, valósághű feltárása.

Ezért az úti balesetek üzemi jellegének megnyugtató elbírálásához az alábbi tények, körülmények ismerete szükséges:

− a baleset helye, időpontja,
− a baleset körülményeinek pontos leírása,
− a baleset napján hol volt a munkavégzési kötelezettség helyszíne,
− a baleset napján mikortól meddig tartott a sérült munkaideje és mikor
távozott a munkahelyéről, a baleset napján a teljes munkaidejét
ledolgozta-e,
− a sérültnek mikor és hol kellett volna a munkát megkezdenie,
− milyen közlekedési eszközök igénybevételével szokott a sérült
közlekedni,
− a baleset a legrövidebb útvonalon, indokolatlan megszakítás nélkül
történt-e,
− sérült nyilatkozata.


A foglalkoztató a munkabalesetek fogalmi körébe tartozó üzemi balesetet – a
kivizsgálást követően – „Munkabaleseti jegyzőkönyv” elnevezésű nyomtatványon köteles rögzíteni.

A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi baleset körülményeit – a kivizsgálást
követően – a foglalkoztató „Üzemi baleseti jegyzőkönyvben” köteles rögzíteni.


Az üzemi baleseti jegyzőkönyv elnevezésű nyomtatvány a munkabalesetek körébe nem tartozó, de társadalombiztosítási szempontból üzeminek minősülő igények érvényesítését szolgálja (ilyen a munkába, vagy onnan lakására (szállására) menet közben bekövetkezett baleset, a közcélú munka végzése, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során történt baleset).

A gyakorlatban a baleset üzemiségét elismerik, ha a dolgozó elmondását alátámasztja az ambuláns lapon orvos által rögzített történeti tényállás feltéve, hogy az a szokásos legrövidebb úton történt, az időpontok (munkából való távozás, baleset időpontja stb.) életszerű.

A kivizsgálás tehát a foglalkoztató feladata.


A hatályos jogszabály szerint a baleset ismérve, az egyszeri, hirtelen, külső hatás.

217/1997 (XII. 1.) Korm rendelet 1. § m) baleset: balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést, más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált okoz.

Ha a sérülés külső hatás hiánya miatt nem minősül balesetnek, úgy az munkabaleset, tb. szempontból pedig üzemi baleset sem lehet.
(Ennek egyenes következménye, hogy baleseti táppénzre sem jogosult.)

Az Ebtv. 53. § (1) értelmében nem üzemi baleset az a baleset, amelynek bejelentésével a sérült szándékosan késlekedett. (A szándékosságot a munkáltatónak kell bizonyítania.)

Határozattal elismert úti, üzemi balesetből eredő keresőképtelenség idejére 90%-os mértékű baleseti táppénz illeti meg a biztosítottat, amely legfeljebb egy éven át folyósítható és indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható.

Szemben az un. "sima" táppénzzel a már megállapított baleseti táppénz passzív jogon is, azaz időközbeni munkaviszony megszűnése után is folyósítható.
"Kenderice Ákos is volt gyerek..."
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég