A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Dupla szociális hozzájárulási adó
#1
Nem? De jó, ezt sem tudtam. Köszi az info-t.
Üdv: Mónika!
Válasz idézéssel
#2
Juliska11 Írta:Arra viszont nagyon kell ügyelni - amire szintén ugrik a NAV - hogy a társasági szerződésnek, (vagy legalább egy taggyűlési határozatnak lenni kell) tartalmaznia kell, hogy munkáltatói jogokat ki gyakorolja, ellenkező esetben munkaszerződéssel nem lehet a tagok foglalkoztatni ügyvezetőként!!



Ez már nem így van. Az új PTK. életbelépésével már nem kell a társasági szerződésnek tartalmazni.
Válasz idézéssel
#3
Sziasztok! Remélem ez csak rémhír, találkoztatok már ténylegesen ezzel a problémával?
Válasz idézéssel
#4
Arra viszont nagyon kell ügyelni - amire szintén ugrik a NAV - hogy a társasági szerződésnek, (vagy legalább egy taggyűlési határozatnak lenni kell) tartalmaznia kell, hogy munkáltatói jogokat ki gyakorolja, ellenkező esetben munkaszerződéssel nem lehet a tagok foglalkoztatni ügyvezetőként!!
Válasz idézéssel
#5
Szia,
köszönöm a lentieket. Az alján írt tanácsot nem teljesen értem. Voltam egy előadáson és én ezt
az egészet ott hallottam. Az előadó azt tanácsolta, hogy taggyűlési jegyzőkönyvvel (mivel az nem cégadat) tegyük át 2011-től munkaviszonyba az ügyvezetőt és önellenőrizzük le a 08 bevallásokat.
Állítólag a vidéki NAV rá van kattanva erre a kérdésre és félelmetes bírságokat szab ki.
Mit tudsz erről?
Ildi
Válasz idézéssel
#6
Szia, nálam is gond merült fel ezzel kapcsolatban, és ezt találtam:

Duplán fizetteti meg az adóhatóság a kft.-kel a havi minimális szociális hozzájárulási adót ugyanazon tag után, aki személyesen közreműködik a cégben és egyben az ügyvezetői teendőket is ellátja. Mindez a vonatkozó törvényi rendelkezés szerencsétlen megfogalmazásából adódik.

A társadalombiztosítási járulék két évvel ezelőtti adóvá alakításának szükségszerű velejárója volt (?), hogy a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó szabályokat külön törvényben kellett meghatározni. A 2011. évi CLVI. törvény (egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról, Eat.) a szociális hozzájárulási adó „jellegének” megfelelően nem járulék-, hanem adótörvény. Tekintettel azonban arra, hogy a szociális hozzájárulási adó valójában mégiscsak a társadalombiztosítási járulék „jogutódja” (ugyanazon mértékben, ugyanazon jövedelmeket és kötelezetteket érinti), az Eat. törvénybe számtalan szabály került át az 1997. évi LXXX. törvényből (Tbj.).

A jogalkotó azonban nem volt minden esetben következetes, így bizony – az elmúlt évek módosításai ellenére is – találhatunk a két törvény között ellentmondásokat, amelyek bizony egy-egy adóellenőrzés során kellemetlen következményekkel járhatnak. Mint például az alábbi esetben:

A történetben egy kft. tag ügyvezetőről van szó, aki az ügyvezetést megbízási jogviszony keretében (havi 20 ezer forint megbízási díjért) látja el és emellett személyesen is – tehát társas vállalkozóként – közreműködik a társaság tevékenységében.

A Tbj. 4. § d) pontjának 1. és 5. alpontja szerint a jogviszonyok elbírálása egyszerű:

– az 1. alpont szerint társas vállalkozó a kft. tagja, amennyiben a társaság ténylegesen és személyesen közreműködik, és azt nem munkaviszony vagy vállalkozási jogviszony keretében teszi, míg
– az 5. alpont szerint társas vállalkozónak kell tekinteni a kft. természetes személy tagját, ha „az ügyvezetést nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. pont alapján társas vállalkozónak minősül”.

Mindezek alapján a kft. az említett személyesen közreműködő tag után a garantált bérminimum 112,5 százaléka után megfizette a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint a 100 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. Ezen túlmenően a megbízási díj után – amelyből származó jövedelem nem éri el a biztosításhoz szükséges összeghatárt – a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót is lerótta.

Ez utóbbi vonatkozásában azonban az eljáró adóellenőrök nem érték be ennyivel, hanem e jogviszony tekintetében – tudomásul véve, hogy az egyéni járulékokat nem kell fizetni – előírták a minimálbér (tehát nem a garantált bérminimum) 112,5 százaléka után a szociális hozzájárulási adó megfizetését az Eat. törvény (2) c) pontjára hivatkozva. E pont mondja ki, hogy adófizetési kötelezettséget keletkeztet a kft. és természetes személy tagja között fennálló „személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is)”.

Az adóhatóság szerint tehát a tag után a társaság a havi minimális szociális hozzájárulási adót egyszer a személyes közreműködése alapján, másodsorban pedig az ügyvezetői teendők ellátása miatt köteles megfizetni.

Az Eat. törvény kizárja a tagsági jogviszony alapján (a Tbj. szóhasználat szerint társas vállalkozóként) történő kétszeres minimális szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget, az erre vonatkozó szöveget azonban nem túl szerencsésen fogalmazta meg a jogalkotó.

A törvény 458. § (6) bekezdése értelmében „a kifizető saját tagjával fennálló jogviszonya alapján az őt terhelő adó megállapításának különös szabályai alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen a tagja más kifizetővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll…”

Jelen esetben pedig nem más kifizetőről, hanem ugyanarról a társaságról van szó…

Összefoglalva tehát, míg a Tbj. (4. § d) pontjának 5. alpontjában az 1. alpontra történő utalással) kizárja azt a helyzetet, hogy ugyanannál a társaságnál az ügyvezetés ellátása miatt „kétszeres” társas vállalkozói jogviszony álljon fenn, addig erről az Eat. törvény „hallgat” és bizony betűszerinti alkalmazása esetén ilyen ellentmondásos, valószínűleg a jogalkotó szándékával ellentétes helyzetek állhatnak elő.

A konkrét ügyben érintett társaság jogorvoslattal élt. A jogszabály pontosításáig csak azt tudjuk javasolni, hogy ha egy tulajdonos tag egyébként is közreműködik a társaságban, akkor az ügyvezetésre (üzletvezetésre) ne létesítsen további jogviszonyt.
Válasz idézéssel
#7
Sziasztok,
tudna írni valaki a tapasztalatáról, hogy a NAV valóban megköveteli a dupla
szociális hozzájárulási adót a társasvállalkozó esetén, egyrészt a személyes
közreműködése, másrészt az ügyvezetői státusza után?
(Széles Imre: Adózóna cikke)
Mi a véleményetek erről az egészről?
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég