A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Társas vállakozó járulékfizetési kötelezettsége
#51
Nyugdíjas társas vállalkozó 10% nyubát, eü hozzájárulást, valamint szja-t fizet csak.
Üdv: Mónika!
Válasz idézéssel
#52
Sziasztok
Nem tudom mindet kisilabizálni ( a szochót hoyg kell e ) fizetnie a saját jogú nyugdíjas társas vállalkozónak a tagi jövedelme után (kb 10000 ft) ?
Ha jól láttam kell mindent fizetni a 1,5% kivételével, szkhj-t is, a szoc hót nem találtam sehol az irományokban hogy azt kell e ?
Válasz idézéssel
#53
Hello!
A katában főállásu lesz mivel a kft-ben nem társas vállalkozó.
Na de várjunk ha a kft-ben ügyvezető mint tag és ezt nem munka vagy megbizásival csinálja társas vállalkozó lesz mert közremüködik a kft-ben és és az nem müködik hogy vezető tisztségére a kivétje a minbér 30%-át nem éri el és igy nem lesz biztositott.
Válasz idézéssel
#54
Szia,

valami olyasmi rémlik nekem is ( de természetesen megpróbálok utána kutakodni), hogyha Bt beltag Katás és van neki Kft-je amiben tulajdonos, ügyvezető, akkor a Kft-ben társ.vállalkozónak minősül, ahogy te is írod.
Viszont a Kft-ben munkaviszonyban is elláthatja a feladatokat, mit szólnál ahhoz, ha katásként nem a 75e-t fizetné, hanem az 50e-t és a Kft-ben tagi jogviszony helyett napi 2 órás mviszonyba jelentenéd be a min.bér arányos összegével? Így a katánál számított kevesebb éves szolgálati idő ( nem 365 nap) + a napi 2 órás mviszony arányos napjai kiadnák a 365 napot is és nem fizetne szerintem többet összesenben havonta járulékba és adóba mint 75e.

Ha a Kft-ben tagi jogviszonyos maradna, lenne, akkor katásként 25e-t fizet, viszont a Kft-ben társ.vállalkozásként sokat.

"2014. január 1-jétől kell alkalmazni azt a szabályt, hogy ha a kisadózó, a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is, nem minősül főállású kisadózónak.

Azaz a katás egyéni vállalkozó vagy bt beltag, aki egyben tagsági jogviszonyban társas vállalkozó akkor a fizetési kötelezettsége az alábbiak szerint alakul:

Ügyvezetőként a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, míg a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka."
Válasz idézéssel
#55
A KATÁ-ban kell maradnia két okból:
1. Csak neki van meg a megfelelő végzettsége
2. KATA adózási forma nagyon kedvező
Mivel a BT-ben ő az egyedüli KATÁ-s, így gondolom a KFT-ben főállású tag lesz! Vagy rosszul gondolom? A főállású KATÁ-s jogviszony mellett a KFT-ben a tagi jogviszonya nem lehet "nem főállású"!
Azt szeretné elérni, hogy 75,000 Ft-t fizessen KATÁ-sként, mást nem. Olcsóbban jönne ki, mint a tagok után fizetendő járulékok + 25,000 Ft KATA!
Üdv.

Tamás
Válasz idézéssel
#56
Szia Tamás.
Próbálok hangosan gondolkodni ami ilyen fáradtan nem biztos hogy menni fog, ezért ne haragudj, ha még sem leszek segítségedre.
Ha a 36 órás mv megszűnik, akkor a BT-ben automatikusan biztosított lesz, azaz járulékot kell fizetni, ha csak nem a Kft-ben az ügyvezetésért díjazást kap amiből járulék levonás és adó fizetés történik. Bt-ben a személyes közreműködést és ügyvezetést nem csak tagi jogviszonyban láthatja el, hanem mviszonyban is. Ezért társasági szerződést nem kell módosítani, nem kell hogy szerepeljen benne mint régen, az új Ptk-ban az van csak szabályozva, hogy külön taggyűlési jkv-ben kell leírni a miként módját. ( Korábban ezt belinkeltem, bemásoltam, lentebb meg van). A kérdés, hogy megéri a Bt-ben Katásnak maradnia és fizetni az 50e-t vagy kilép a katából és mviszonyban akár részmunkaidőben látja el a feladatait.
Válasz idézéssel
#57
36 órás munkaviszonyos magánszemélynek most mondanak fel. Van egy BT-je, ahol kisadózóként 25,000 Ft-t fizet, illetve egy KFT-je, ahol ügyvezető, tagi kivétet nem vesz ki. Most főállású KATÁ-s szeretne lenni, de nem találok rá megoldást. Felmondás után főállású tag lesz! Valakinek van erre ötlete? Gondoltam arra, hogy a társasági szerződés módosításával nem lenne személyes közreműködésre lehetősége, de nem akar ügyvédi díjat fizetni!
Üdv.

Tamás
Válasz idézéssel
#58
Ez Bt beltagra is vonatkozik?
Üdv!
Szilvafa
Válasz idézéssel
#59
Simán lehet munkaviszonyban , sőt részmunkaidős is az ügyvezetés és a személyes közreműködés is. Mindkét feladatot elláthatja munkaviszonyban már 2010.-től. Akkor még 2010-2014. kellett hogy ez a lehetőség-mármint a munkaviszony- szerepeljen az egyszemélyes kft és betéti társaság társasági szerződésében. De az idei évtől, ha visszakeresed egy korábbi hozzászólásomat ahol be is másoltam a PTK ide vonatkozó részét, már nem kell, hogy szerepeljen ez a lehetőség a társ.szerződésben, azt írja a trv. hogy külön megállapodás ( taggyűlés) része kell, hogy legyen az miként látja el a feladatokat.

"HozzászólásSzerző: könyvelés72 » 2014.07.02, 7:12
Icuska,

normál Kft esetében- de most már az egyszemélyes Kft-nél is az új PTK hatályba lépése miatt- nem a társasági szerződés szabályozza, hogy ki miként végzi feladatát hanem a taggyűlési határozat.

Lentebb pár sorral be is linkeltem a változást:

"Új PTK-ban már nem tesz különbséget a többszemélyes Kft, egyszemélyes Kft és Bt tulajdonosai esetében, nem található meg benne az aláhúzott mondat:

3:112. § [A vezető tisztségviselő önállósága]
" (1) A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el."
Válasz idézéssel
#60
Hello!
Ha ügyvezető lesz a tag akkor tagi viszonyos lesz a min.bér után kell járulékokat fizetni,a ny 100% a eű meg a 150% után.
Válasz idézéssel
#61
Sziasztok!

Van egy egyszemélyes Kft-m. Az ügyvezető a tulajdonos. Nincs máshol biztosítási viszonya, tehát csak itt lenne bejelentve és nem nyugdíjas.
Be lehet-e jelenteni őt részmunkaidőben/megbízási szerződéssel 50 e Ft-ra? Nem kell legalább a minimálbér után bejelenteni?
A cégtulajdonos ragaszkodik ahhoz, hogy őt csak max 50 e Ft-tal jelentsem be, mert neki az Dr.Prof ügyvédje azt mondta, hogy ez lehetséges.

Roszy
Válasz idézéssel
#62
Sziasztok!

Zrt. vezér járulékfizetésében történt változás 2015.01.01-től?
Mit tudtok róla?
Nem értem miért nem fogadja el a számfejtő program azt, hogy vezető tisztségviselő és
tiszteletdíjat kap és nem számít társas vállalkozónak.(122 e Ft/hó 01.01-től)
Minden áron munkaviszonyosként akarja nekem kezelni....
Októberben volt Oep ellenőrzés és az ellenőrök elfogadták, mert szerintük is kivétel.
Tbj. 4 §-ban most sincs benne, hogy társas váll.lenne...
Vagy én vagyok a tudatlan?

Idézet:Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés?

Erre a legpontosabban akkor tudunk válaszolni, ha szó szerint idézzük a törvényt:
Gt. 22. § (1) Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.
(2) A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel -
a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat
kell alkalmazni.
(3) A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.

Tehát: az ügyvezetés ellátható megbízási jogviszonyban is, és munkaviszonyban is. Egyszemélyes kft-k, Zrt-k, és a Kkt-k, Bt-k alapítói is lehetnek munkaviszonyos ügyvezetők – azzal a feltétellel, hogy erről a társasági szerződésüknek kifejezetten rendelkezniük kell.

Ezek a szabályok egyaránt vonatkoznak a tag ügyvezetőkre és a nem tag, ugymond kívülálló ügyvezetőkre.

A megbízási jogviszonyos ügyvezetésnél – akik egyben tagjai is a társaságnak – ismert a kkt. bt. és Kft. cégformájú gazdasági társaságokra vonatkozó azon 2012-es szabály, hogy a korábbiakkal szemben – a Tbj törvény alkalmazásában - társas vállalkozónak minősülnek – így járulék szempontjából kiterjed rájuk az a szabály, hogy utánuk a nyugdíjjárulékot a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a minimálbér másfélszerese, míg a szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 %-a után kell fizetni (Tbj. 4.§ d.5., 27.§/2/, 2011. évi CLVI. tv. 457. § (1) bekezdés )

Zártkörűen működő részvénytársaságra ez a szabály nem vonatkozik – ott az alapító, a részvényes ha megbízásban lát el ügyvezetést – ezzel nem válik társas vállalkozóvá (Tbj. 4.§ d.5) – és ha eddig a megbízásban nem volt járulékfizetési kötelezettsége – mert pl. díjazás nélküli volt – ezután sem lesz.

Üdv.
Csöre
Válasz idézéssel
#63
Hello!
Ügyvezető nem tag az ügyvezetést munkaviszonyban látja el igy sem lesz tagi viszony igy a munkabér lesz a tb alapja.
A tag munkaviszonyba lesz ő sem tagi viszonyos lesz neki is a bére lesz tb alapja.
Válasz idézéssel
#64
Üdv!

Próbáltam utána olvasni, de belezavarodtam, és nem értem. Segítsetek, légyszíves!

Van egy Kft, két taggal, 50-50%-ban tulajdonosok. Az ügyvezetést egy nappali tagozaton tanuló főiskolai hallgató (aki nem tag), látja el munkaviszonyban, heti pár órás részmunkaidőben. Ő, ha jól tudom, a munkaviszonya után kapott bérjövedelemből fizet járulékot. Ez így van?
Az egyik tag, aki máshol nincs biztosítva, munkaviszonyban, szintén részmunkaidőben dolgozna. Rá milyen járulékterhek várnak?
A másik tag semmit sem csinál, vele (egyelőre) nincs gondom.

Előre is köszi a válaszokat!
Válasz idézéssel
#65
Sziasztok!

Létezik még tevékenységre jellemző kereset?

Eszembe jutott, hogy 2010-ben ezért kellett az összes ügyvezetőt munkaviszonyossá tenni és társ.szerződést módosítani.

Most úgy néz ki, hogy egy más jogszabálynak való megfelelés miatt mégis társas vállalkozóvá kell visszatenni egyik üv-t... de aggódok, hogy még létezik-e a tevékenységre jellemző kereset, vagy csak a min.bér 1,5-szerese utáni szocho + 1,125-szerese utáni eg.bizt járulék a "büntetés"?

Köszi a segítséget!
Üdv. eragka
Válasz idézéssel
#66
Az előző hozzászóláshoz még annyit hogy a teljes tb t fizeti azért mintha felvenné a jövedelmet, szoc hj, eg.b.alap,nyb alapot is egyedül az szja t fizeti a ténylegesen felvett 5000-10000ft ügyvezetői díja után.
Válasz idézéssel
#67
Megteheti e a főállású társas vállalkozó , hogy csökkentse a terheket nem vesz fel saját részére tagi jövedelmet csak az ügyvezetői díját 5000-10000ft ot tagi jövedelemként ? Van egy dolgozó egyébként aki viszi a boltot elárusít az üzletben.
És ebben az esetben ugyen nem a teljes 118000ft után kell az szja t fizetnie hanem csak az üzletvezetési után.
Válasz idézéssel
#68
Sziasztok!

Hálásan köszönöm a segítséget, de még "rugóznék" kicsit a témán. :?

Előre is elnézést kérek, de kicsit belebonyolódtam a dologba. Leírnék két lehetőséget és azt szeretném kérdezni, hogy szerintetek helyes-e, vagy teljesen tévúton járok? :oops:
Elöljáróban még annyit, hogy mindegyik tulajdonos ügyvezető és önálló aláíró a társasági szerződés szerint.

1/ Az egyik főállással rendelkező, tagi jogviszonyban bejelentett tulajdonost egy közgyűlés keretein belül kinevezik ügyvezetőnek, aki ezeket a feladatokat ellenszolgáltatás nélkül elvállalja. A főállással nem rendelkező tulajdonost kijelentem, mivel semmi funkciót nem lát el, nem működik közre.
2/ Szintén közgyűlési határozat alapján, a máshol munkaviszonnyal nem rendelkező tag vállalja az ügyvezetői teendőket (munkaviszony keretében?), havi pl. 20 órában, úgy, hogy közben az egyik tulajdonos tagot jelölik ki a munkáltatói jogok gyakorlójának. Ebben az esetben, csak a munkaviszonyos tulajdonos adózna, a 20 órára kapott bér után.

Mivel a cég egyáltalán nem működik, árbevételt érintő tevékenység szóba sem jöhet.
Üdv,
Csilla
Jobbat remélve, gyakran jót veszítünk.
Válasz idézéssel
#69
A 6. oldalig vannak a fontos információk, ahol taglalják, hogy munkaviszonyban is lehet, illetve, hogy kinek kötelező megfizetnie mindenképpen a saját cégében.
Ez a Nav TB osztályának a tájékoztatása így helytálló Erzsónak Nav által info: a TB törvény felülírja az adótörvényt. Smile

Plusz adózóna:
<!-- m --><a class="postlink" href="http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/2012_2_15_Kft_tulajdonos_jarulek_kotelezett_uuy_a.aspx">http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/ ... uuy_a.aspx</a><!-- m -->
Válasz idézéssel
#70
Csilla!

Akkor az állásfoglalás alapján tedd azt,amit Anita írt.
Én nem tudom már követni,most volt a NAV-nál egyik hasonló dolog miatt személyesen a tulaj,neki múlt héten is azt mondták vallja a járulékokat. :oops:A Tb törvény felülírja az adótörvényt,ezt mondták neki...
"Ne veszitsétek el a fejeteket.
Az élet még szeretné megsimogatni."
Válasz idézéssel
#71
Sziasztok,
az, hogy "az egyik tulajdonosnak megszűnt a munkaviszonya, így mivel be van jelentve, a kft-nek kellene a járulékot fizetni utána még akkor is, ha bért nem kap" korábban is csak az ügyvezetőkre vonatkozott. A sima csak tulajdonosra a régi törvény szerint sem vonatkozott. Azaz, ha valaki csak tulajdonos volt a cégben és nem ügyvezető is, ha megszűnt a biztosítási jogviszonya a másik helyen, akkor a saját cégében ez a tény nem keletkeztetett járulékfizetési kötelezettséget. Az ügyvezetőnél már igen. Ha nem volt heti 36 órás mv valahol ( vagy más bizt.jogviszonya), akkor a saját cégében járulékot kellett fizetni. De az ügyvezető tulajdonosnak ebben az esetben is volt és most is van választási lehetősége, hogy a közreműködést ne tagi jogviszonyban végezze el az emelt járulékalappal, hanem ha kevés a bevétel, akkor lehetőség volt és most is van, hogy munkaviszonyban lássa el akár napi 1 órában is. Ez teljesen helytálló, Nav állásfoglalás és tájékoztató is található erről a Nav oldalán.
Válasz idézéssel
#72
Nálam is van ilyen,de be kell vallani,ha nem fizetünk akkor is! :oops:
"Ne veszitsétek el a fejeteket.
Az élet még szeretné megsimogatni."
Válasz idézéssel
#73
Kedves Erzsó!

Hálásan köszönöm a gyors választ! Tongue
Sajnos a vállalkozásnak semmi bevétele nincs, mivel egyáltalán nem működik. Így biztosan nem lesz pénze, hogy járulékot fizessen. Ebből még gondok lesznek. 8O
Üdv,
Csilla
Jobbat remélve, gyakran jót veszítünk.
Válasz idézéssel
#74
Csilla!

El kell keserítselek,nem a bejelentéstől függ a járulékfizetés.A T. szerződéstől.
Ha nem lenne bejelentve,az egy kisebb baj,de most változásjelentőt kell beadnod,nem él a heti 36 óra melletti T. vállakozó.
T. vállalkozó lesz ezután./a legkisebb minimálbér után a járulékot meg kell fizetni.Ha munkaviszonyos lenne akkor is,mivel tagja a vállalkozásnak. :oops:
Legfeljebb nem vesz fel bért,csak a járulékokat számfejted. :!:
"Ne veszitsétek el a fejeteket.
Az élet még szeretné megsimogatni."
Válasz idézéssel
#75
Sziasztok!

Elbizonytalanodtam. Tudnátok segíteni?
Van egy nem működő kft. három tulajdonossal. Mindhárom be van jelentve a kft-hez, de egyikkel kapcsolatban sincs bér- és járulékfizetési kötelezettség, mivel mindegyiknek volt 36 órát meghaladó munkaviszonya. Most, az egyik tulajdonosnak megszűnt a munkaviszonya, így mivel be van jelentve, a kft-nek kellene a járulékot fizetni utána még akkor is, ha bért nem kap. Ám nem tudja kigazdálkodni, mivel nincs bevétel.
Nincs rá mód, hogy kijelentsem? Mindegyik tagot be kell jelenteni egy kft-ben? Olvasgattam a témában, de eléggé megkavarodtam.

Előre is köszönöm a segítséget!
Üdv,
Csilla
Jobbat remélve, gyakran jót veszítünk.
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég