A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Társas vállakozó járulékfizetési kötelezettsége
#1
törvényben saját jogú nyugdíjas = öregségi korhatárt elért ffi.
Válasz idézéssel
#2
Hát ledöbbentem <!-- m --><a class="postlink" href="http://www.mentor-3000.hu/tarsadalombiztositas-modositasai-2015-ben/">http://www.mentor-3000.hu/tarsadalombiz ... -2015-ben/</a><!-- m -->
HA nem éri el a nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet folytató társas- és egyéni vállalkozó ) és a munkaviszonyban levő nyugdíjas az öregségi nyugdíjkorhatárt akkor ő nem számít a tb szempontjából nyugdíjasnak.
Tehát ez azt jelenti, hogy ugyanúgy fizeti a tb járulékokat mint egy "fiatal"--- ha meg vállalkozó akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot is hozzá? Jól értem?
Válasz idézéssel
#3
Nagyon köszönöm!!!! Ha nem alszom, erre már nem foghatom Smile
"Ne foglalkozz a kihívások elkerülésével. Idővel a kihívások úgyis kitérnek előled" (J.Adams)Blo
Válasz idézéssel
#4
Hello!
Tessék hogy tudjál aludni Big Grin megtaláltam:


Abban az esetben, ha a vállalkozó nem vesz fel díjazást, csak a minimális járulékfizetési kötelezettséget teljesítik utána, a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot nem számolhatja el a társaság költségként, mert ezek a magánszemélyt terhelő kötelezettségek. Ezeket a tételeket a tulajdonossal szembeni követelésként kell előírni és meg kell fizettetni. Ellenkező esetben, mint átvállalt kötelezettség, a magánszemély összevonandó jövedelme lesz és újabb adó- és járulékkötelezettséget keletkeztet.

<!-- m --><a class="postlink" href="http://adozasitanacsadas.hu/hir/426/foallasu-egyeni-es-tarsas-vallalkozo-minimum-jaruleka-2016-ban">http://adozasitanacsadas.hu/hir/426/foa ... a-2016-ban</a><!-- m -->
Válasz idézéssel
#5
Biztosan félre értelmeztem, pedig már gyártottam rá elméletet Smile mert már semmin sem csodálkoznék! Lehet, hogy a levont járulékokra vonatkozott a válasz? Ma már nem alszom az tuti Smile köszönöm a válaszod !
"Ne foglalkozz a kihívások elkerülésével. Idővel a kihívások úgyis kitérnek előled" (J.Adams)Blo
Válasz idézéssel
#6
Szia,

én úgy tudom, hogy költségként elszámolandó. A levont járulékokat amit a bruttó bér után fizet, azt kell a pénztárba bevételezni ha nincs váll.kivét.
Válasz idézéssel
#7
Sziasztok!
Elnézést kérek, lehet, hogy nem ebben a fórumban olvastam....ha az ügyvezető nem vesz fél, csak a járulékokat fizeti meg maga után című műsor. Úgy emlékszem, hogy itt olvastam (mármint az oldalon), hogy ebben az esetben a szocho+szakképzési nem költség. Ha jól értettem, és valakinek van hozzám türelme, akkor írja le, hogy miért nem lehet költségelni, illetve ebben az esetben adóalap növelő-e? Köszönöm! Confusedaa:
"Ne foglalkozz a kihívások elkerülésével. Idővel a kihívások úgyis kitérnek előled" (J.Adams)Blo
Válasz idézéssel
#8
Sziasztok!

A kérdésem a következő.
Adott egy kft., aminek van 3 tagja, az ügyvezető egy negyedik személy, aki megbízási jogviszonyban látja el a feladatát.

A 3 tag, hogyan dolgozhat a cégben (boltban eladóként)?

köszi a válaszokat!
Válasz idézéssel
#9
Hello!
Szerintem is társas vállalkozók lesznek ha ügyvezetők igy a katában 25000ft fitzetnek nem lesznek főállású katások.
Válasz idézéssel
#10
Közben csak megtaláltam a választ a társasválalkozói jogviszony /munkaviszony, megbízási jogviszony/ az erősebb ott meg kell fizetni a járulékokat, és a kata lehet 25 e.
Üdv: Mónika!
Válasz idézéssel
#11
Abban az esetben ha két kata-s vállalkozó szeretne egy Kft-t is alapítani, mindketten ügyvezetők lennének, személyes közreműködésre tekintettel nem kívánnak kivenni jövedelmet ez esetben keletkezik járulékfizetésük a Kft-ben ha mindketten megfizetik az 50.000.- KATA-t. Tudna erre valaki hirtelen válaszolni, most nem igen van időm kutatgatni. :oops:
Üdv: Mónika!
Válasz idézéssel
#12
Hello!
A megbizási a TB törvény nem ismeri el ha a tag ügyvezető ,ilyenkor a tag lehet megbizásival ügyvezető a tb szempontból ő tagi viszonyos lesz tehát nem lehet azt hogy nem adunk neki lovét vagy valami keveset és utánna fizetjük a tb hanem a minbér 150%-után,viszont ha van 36 órás munkaviszonya mellette akkor a tényleges jövedelem lesz az lapja a tb ha nem kap nem kell fizetni tb-t, a Bt kültagjai meg ha ténylegesen és személyesen munkát végeznek a BT-ben tagi viszonyosok lesznek ha nem munkaviszonyban vagy megbizásival dolgoznak.
Válasz idézéssel
#13
Rég volt EVÁ-s cégem, de ott a tagok osztalékban vették ki a pénzüket. Az után meg minden adót tartalmaz az EVA. Kérdésedre válaszolva, tagok 36 órás biztosítási jogviszony mellett dolgoznak, bért nem kapnak, de nullás 1508-t legalább az ügyvezetőről be kell adni. A nyereséget osztalékban veszik ki, arról kiadási pénztárbizonylatot célszerű írni!
Üdv.

Tamás
Válasz idézéssel
#14
thekla Írta:Én is úgy tudom, hogy az ügyvezetést a tag munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el.

Szia !

Továbbra is az a kérdésem, hogy az ügyvezetést kivéve, mert azt nulla megbíz díjjal végzik, és mivel minden tag máshol biztosított, de a Bt tevékenységét végzi, a tagok jogalapja mi ? Lehetnek esetleg nulla megbízási díjjal, mert a nyereség EVA osztalékként való kivétele megint nem kérdés, csak az, hogy a Bt végzi tevékenységét, és akkor milyen formában.

Köszönöm a válaszokat, Laci
Válasz idézéssel
#15
Én is úgy tudom, hogy az ügyvezetést a tag munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el.
Üdv.

Tamás
Válasz idézéssel
#16
placebo Írta:Hello!
A tag ha ügyvezető azt csak munkaviszonyban végezheti nem lehet megbizásival ,mert tagi viszonyos lesz ha a tag lesz az ügyvezető ,ha nem tag az ügyvezető ő lehet megbizásival illyenkor a minbér 30%-át eléri a díjazása akkor lesz biztositott.

Az EVÁ-s Bt-nek két beltagja, egyben ügyvezetője van, mindkettőnek van máshol 40 órás munkaviszonya, és a társasági szerződés szerint az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látják el.

Úgy olvastam , ha vezető tisztségviselést megbízási jogviszonyban végzi akkor társas vállalkozó, ami munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, ekkor a személyes közreműködés is megbízási.
A fő kérdésem a kültagok esete, akik személyes közreműködésre nem kötelezettek a társ szerz szerint, de a Bt végzi a tevékenységét, bevétele van, EVÁ-t fizet, majd a leEVÁzott nyereség EVA osztalék, mindenkinek van máshol biztosítottsága (EV, nyugdíj), ebben az esetben, ha EVA osztalékot vesznek ki, kell e még valamit tenni, vagy egy ingyenes megbízásival rendben minden ?
Válasz idézéssel
#17
Hello!
A tag ha ügyvezető azt csak munkaviszonyban végezheti nem lehet megbizásival ,mert tagi viszonyos lesz ha a tag lesz az ügyvezető ,ha nem tag az ügyvezető ő lehet megbizásival illyenkor a minbér 30%-át eléri a díjazása akkor lesz biztositott.
Válasz idézéssel
#18
Sziasztok !

Az EVÁ-s Bt-nek két beltagja, egyben ügyvezetője van, mindkettőnek van máshol 40 órás munkaviszonya.
A BT-nek van 3 fő kültagja is, akik személyes közreműködésre nem kötelezettek, ebből 2 fő főállású KATA EV.
A BT szellemi tevékenységet, szolgáltatást végez, és végeredményben mindenki részt vesz benne.
Itt a közreműködés a lényeges, amit lehet mviszonyban, vagy megbízás alapján végezni a 12-es tájékoztató füzet alapján. A társas vállalkozói jogviszonyt szeretném elkerülni.

Jól gondolom-e, hogy a megfizetett EVA után maradó nyereséget, mint EVA osztalékot veszik ki ?
- az ügyvezetést megbízási jogviszonyban ingyen végzik a beltagok,
- a Bt tevékenységének megfelelően az összes tag megbízásos jogviszonyt létesít, de NULLA FT megbízási díjért.
A fentiek miatt senki után nem keletkezik járulék és adó fizetési kötelezettség, tehát a 08-as bevallás nullás.

köszönöm előre a válaszokat
Válasz idézéssel
#19
Hát a törvények ugye elég bonyolultan fogalmaznak. Ha jól értem ha nem vesz ki jövedelmet a társas vállalkozásból és év közben alakította (a kft-t 10-hóban )--akkor év közben nem fizetheti ott a tb-t , mivel nem tud nyilatkozni a teljes évre
Válasz idézéssel
#20
Hello!
Választhatja vagy itt vagy ott:
Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 29. § (3) bekezdése, illetőleg 29/A. § (1) bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagsági jogviszonyában a (4) bekezdésben említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni.
(7)240
Válasz idézéssel
#21
Ha társas vállalkozó akinek van egy kft-je. tehát ő az ügyvezető és mellette működő egyéni vállalkozó is -- dönthet e úgy , hogy a minimális járulékokat a társas vállalkozásban fizeti meg?
Vagy van az elsőbbségi szabály, hogy az egyéni vállalkozásban kell megfizetnie ?
Válasz idézéssel
#22
Monik!

Én mindig megvárom a CB bejegyzést,az úgyis visszamenőleges. Jártam már úgy,hogy valami miatt nem volt minden rendben,hiánypótlás..stb... vissza kellet jelentenem,majd újra ki...
"Ne veszitsétek el a fejeteket.
Az élet még szeretné megsimogatni."
Válasz idézéssel
#23
Sziasztok, köszönöm a válaszokat.
Valóban az volt a kérdésem, hogy a személyes közreműködése az adásvétel napjával szűnik-e meg, vagy meg kell várni a CB bejegyzését?
Afelé hajlok én is, hogy az adásvételi szerződés napján megszűnik.
Nyugalom! A világmindenség azt sem tudja, hogy létezel.
Válasz idézéssel
#24
A társasági szerződést kell megnézni, ki van-e zárva a személyes közreműködés. Ha nincs, és máshol sincs 36 órát elérő jogviszonya, úgy főállású társas vállalkozónak tekintem, akár tényleg dolgozik, akár nem! És a minimálbér után a járulékokat meg kell fizetni!
Üdv.

Tamás
Válasz idézéssel
#25
Hello!
Ha mondjuk egy kft tagja semmit nem csinál a cégben akkor nem lesz biztositott ,meg akkor sem ha munkaviszonyban vagy megbizásival melozik a cégben mint társas vállalkozó nem lesz biztositott.
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég